Előre a kutyaszorítóból

2017. 06. 10. 10:21

Nem kevés vita mellett, egyes szakszervezetek tiltakozását is kiváltva a román parlament alsóháza elfogadta a közalkalmazottak egységes fizetési rendjét szabályozó törvényt. A témáról Lakatos Pétert, a Számvevőszék tanácsosát, az RMDSZ korábbi Bihar megyei képviselőjét, gazdasági szakértőt kérdezte Szűcs László.

Lakatos Péter, a Számvevőszék tanácsosa

 

Mint volt parlamenti képviselőt kérdezlek, te magad miként és miért foglaltál volna állást a parlamentben a törvényről tartott szavazáskor?

 

Képviselőként mindenképpen megszavaztam volna a közalkalmazottak egységes fizetési rendszerét szabályzó törvényt, mert óriási igazságtalanságok, egyenlőtlenségek jellemezték eddig a szférát. A különböző minisztériumokban hasonló munkakört betöltő alkalmazottak között jelentős eltérések voltak a bérezést illetően. Itt mindenképpen rendet kellett tenni. Továbbá meg kellett oldani azt a helyzetet, hogy azokban az esetekben, ahol kiugróan magas fizetések vannak, ezeket vissza kellett rántani a valóság talajára, s egy egységes bértáblába belefoglalni. Az valóban nem elfogadható, hogy egy – minisztériumi vagy önkormányzati alárendeltségű – önálló ügyvitelű vállalat bizonyos alkalmazottjai, netán tanácsadói nagyobb fizetéssel rendelkezzenek, mint a miniszter vagy a polgármester.

Azt, hogy a törvény elég sok helyen szorul majd kiigazításra, én is elfogadom, de el kellett kezdeni valahogy. Mondok egy másik példát, most az ügyészek vannak kétségbe esve, hogy nekik kisebb lesz a fizetésük, mint a bíráknak, holott a legtöbb országban az ügyész ilyen tekintetben egyenrangú az ügyvéddel, s a bíró van magasabb bérszinten.

 

Hogyan lehet meghatározni azok körét, akik joggal lehetnek elégedetlenek, s nem csupán a halasztás miatt?

 

Elégedetlenség mindig van. A szakszervezeteknél akkor kezdett keletkezni, amikor megtudták, hogy egy másik szakszervezet milyen sikert ért el a tárgyalásokon. Először elkezdtek irigykedni az orvosokra, aztán most irigykednek a tanárokra, holott azt mindenki elismeri, hogy valamilyen módon meg kell állítani az orvosok és a pedagógusok  külföldre távozását vagy pályaelhagyását. A minimálbért is fel kellett emelni, s a korábbi szintjéhez képest nagyobb ugrást kellett végrehajtani. Akik kevesebbet kapnak, mint remélték, azok érthetően elégedetlenek, illetve a rendőr szakszervezetek esetében, a belügyi dolgozóknál különféle illetményeket, juttatásokat szorgalmaznak. Bizonyos esetekben ezeknek lenne is létjogosultságuk.

Az új bértábla nem hibátlan, de enyhít az egyenlőtlenségeken

 

Mi a helyzet azokkal, akik a helyi és megyei önkormányzatoknál, illetve ezek intézményeinél dolgoznak?

 

Rájuk is vonatkozik, mert közalkalmazottak. A megyei tanácsokban és a helyi önkormányzatokban a tanács fogja megszabni ezeknek a dolgozóknak a fizetését. Bár ez még eléggé ködös, hiszen nem tiszta, hogy azokon a kisebb településeken, ahol nincs megfelelő bevételi forrás, miképpen oldja meg a kormány, hogy az úgynevezett béralap kijöjjön, amiből aztán meg lehet állapítani bizonyos határok között a fizetéseket.

 

A tanácsok akár arra is hivatkozhatnak, hogy jelen költségvetésük mondjuk csak egy százalékos bérfejlesztést enged meg?

 

Ez a része a törvénynek, ahol jelentőséget kapnak a végrehajtási utasítások. Azt nagyjából már most lehet tudni, melyek azok a községek, városok, ahol nem fedezik a saját bevételek a béreket. Tegyem hozzá: ott többnyire eddig sem fedezték. Ezért volt fontos a jogszabályt most elfogadni, hogy lehessen a jövő évi költségvetést ennek megfelelően tervezni.

 

Tehát ez is indokolja, hogy csak jövő év elejétől alkalmazzák az új rendszert?

 

Kutyaszorítóban van a kormány. Nehéz egyszerre megfelelni az európai uniós vállalásoknak, a három százalékos hiánycélnak, betartani a választási ígéreteket, s lehetőleg úgy, hogy ne a beruházásoktól vonják el a forrásokat. Különben veszélyeztetnék a következő évek fenntartható fejlődését. A legnagyobb gondot nem az jelenti, hogy a közalkalmazotti béralap a GDP 8,7 százalékát teszi ki. Hiszen például ez Franciaországban 9 százalék. A gond az, hogy a költségvetés bevételei Romániában csupán a GDP 31-32 százalékát érik el, míg Franciaországban ez 50 százalék felett van. Márpedig valamiből fedezni kell a hiányt. Ezért vagy csökkentik a beruházásokra szánt összeget – ami nem jó; vagy növelik a hiányt – ami ugyancsak nem jó. Ebből a kutyaszorítóból a kormány úgy menekült előre, hogy a béremelések részleges elhalasztását szavaztatta meg a parlamenttel, illetve a pedagógusok és egészségügyi dolgozók esetében kétlépcsős megoldást alkalmaz.

A törvényt néhány ellenzéki képviselő is megszavazta   (Képünk illusztráció)

 

Nem lett volna jobb üzenet, hogy ezzel párhuzamosan a képviselők és a szenátorok illetményének emelését is halasztják?

 

Jobb üzenete lett volna, de félő, akkor nem megy át a törvény. Azért az is igaz, hogy a képviselők és szenátorok javadalmazása 2008 óta csupán mintegy tíz százalékkal nőtt, ráadásul jelentősen csökkent a legutóbbi választás óta a törvényhozók száma.

 

Számítasz-e arra, hogy a törvény elfogadása, a bérek növelése leépítésekhez vezet a közszférában?

 

Az önkormányzatok esetében ez előfordulhat. Attól függ, hogyan alakul az önkormányzatok számára a visszaosztás az állami költségvetésből. Az egészségügyben viszont éppen ellenkező a helyzet, krónikus orvoshiány van. A központi adminisztrációban is előfordulhat karcsúsítás, bár kiszámolták, hogy meglehetne a béralap fedezete, amennyiben a költségvetésen belül a bevételek említett 31 százalékos aránya elérné a 35 százalékot. Ideig-óráig a fizetésemeléseknek köszönhetően élénkülhet a gazdaság, már az első negyedévi 5,5 százalék fölötti növekedés is javarészt a fogyasztás élénkülésének köszönhető. A baj az, hogy nem a Romániában termelt áruk iránt növekedett elsősorban a kereslet, hanem az import iránt, amelynek növekedésével a kereskedelmi hiány is nagyobb lett. Tehát a fogyasztást elsősorban az import élénkítette. Az első negyedévben a növekedéshez az ipar 1,5 százalékkal járult hozzá, de másodikként 1,4 százalékkal a fogyasztás. Úgy lenne jó, ha az ipar mellett a mezőgazdaság, a szolgáltatások, a turizmus lenne a GDP-bővülés motorja.

 

Apropó, turizmus, a szakmában működő vállalkozók nehezményezik azt a tervezetet, hogy a közalkalmazottaknak járó üdülési támogatásokat készpénzben fizetné ki a kormány. Attól tartanak, ez megint csak a fogyasztást fogja élénkíteni, nem a turisztikai szolgáltatásokat.

 

Őszintén szólva ennél a javaslatnál – elnézést a kifejezésért – nagyobb baromságot rég hallottam egy miniszter részéről. Az ilyen juttatások bevezetésének más európai országokban három fő oka volt: egyrészt olyan helyzetbe hozni az embereket, hogy az üdülési csekkeket valóban üdülésre használják, ami hozzájárul az egészséges életmódhoz. A másik cél, hogy a belföldi turizmus javára költsék el, míg a harmadik, hogy a munkáltatók állják ennek egy részét, mert levonhatják az adóalapjukból. Semmiképpen sem ajánlott a fenti célokat figyelembe véve ezt a támogatást pénzben adni. Azt az egy érvet mondjuk lehet valamelyest indokoltnak tartani, hogy adminisztrálás szempontjából ez bizonyos költségek megtakarításával jár. De azért mégis azt kell megnézni, mi a fő cél.

 

Majd beveszik a javaslatba, hogy köteles vagy magadról küldeni egy fotót a román tengerpartról vagy egy székelyföldi üdülőhelyről.

 

Na, akkor ez bizonyosan fellendíti a keresletet a photoshop programok iránt.

 

Mire lehet számítani Iohannis államfő részéről, aki visszaküldheti a törvényhozásnak a jogszabályt?

 

A jó megoldás a törvény kihirdetése lenne, majd utána megnézni, hol kell rajta igazítani, hiszen a módosításokat menet közben is végre lehet hajtani, amennyiben tekintettel vagyunk az eredeti célkitűzésekre, hogy mondjuk ugyanannyit keressen egy gépkocsivezető vagy titkárnő, könyvelő bármelyik minisztériumban. Azt nem mondhatod, hogy fontosabb az igazságügyminisztérium, mint az egészségügyi. Paradoxon, de a PSD szempontjából az lenne a jó, ha valaki megtámadná a törvény kihirdetését. Ez elhalasztaná az érvénybe lépését, ezáltal csökkenének a költségvetés kiadásai, miközben a PSD széttárhatná a karját: mi megpróbáltuk végrehajtani vállalásainkat, de megakadályoztak benne. Így sikerülne a költségvetési deficitet kordában tartani és a felelősséget másra hárítani.

 

Nem tartozik szorosan a témához, de hallani, hogy a törvény elfogadása után a vezető kormánypárt visszahívhatja tisztségéből Grindeanu miniszterelnököt. Mennyire reális ez a lehetőség?

 

Lehet, sokan szeretnék ezt, de az ország szempontjából ennél rosszabb üzenete nem is lehetne a kormányzó pártnak. Abban az esetben, ha Grindeanut lemondatnák – kérdés, ki mondatná le: a saját pártja? –, semmilyen garanciájuk nem lenne arra, hogy Iohannis kit jelöl utána a kormány élére. Kezdődhetnének újra a koalíciós tárgyalások, tovább romlana a lej árfolyama, a minisztériumokban leállna az érdemi munka. Ilyenekre volt már példa Romániában. Azt viszont valószínűnek tartom, hogy minisztercserék lesznek. A zavart az okozza, a PSD-n belül sokan arra számítanak, hogy a bíróság Dragnea pártelnököt elmarasztalja a másik ügyében is, s akkor a párton belül indul meg a harc a pártelnökségért. Egyesek pedig nem szeretnék, ha ennek következtében a kormányfő „pole position-ba” kerülne. Várhatóan felértékelődik a bukaresti főpolgármester asszony helyzete. Az biztos, hogy már előre többen próbálnak befolyást szerezni párton belül.

 

E változásoknak része lehet az is, hogy mondjuk ősztől az RMDSZ formálisan belépjen a koalícióba?

 

A kérdés inkább az, hogy ebben a helyzetben akar-e az RMDSZ kormányra kerülni. Vagy kényelmesebb és jobb a mostani megoldás. Csekély a valószínűsége annak, hogy a PSD-n belül esetleg komoly szakadás történjen, a harc inkább addig tart, amíg kijelölik Dragnea utódját. Ez attól is függ, közben hogy alakulnak más prominens szocdem személyiségek perei. Lásd például a volt miniszterelnök, Victor Ponta helyzetét, aki megmondta, hogy amíg az ügye bírósági szakaszban van, addig nem akar semmilyen szerepet vállalni. Ám az is látszik, bele-beleszól a dolgokba, s jelzi a problémákat. A befolyása ma is erős, a népszerűségi indexe magas, tehát vele is számolni kell még.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!