Püspökfürdő 4. – az újjáépítés kezdetei

2017. 03. 17. 10:14

A 19. század második fele a Várad közeli Püspökfürdőben is a békebeli hangulatú fejlődésről szólt. Korabeli képeslapok segítségével Péter I. Zoltán helytörténész idézi meg a hajdani fürdővilágot.

 

Az egykori István szálló, a mai gyermekszanatórium

 

Az 1841. december 22-i nagy tűzvészt követő esztendőben Lajcsák Ferenc püspök a fürdő újjáépítését rendelte el. Elhatározta, hogy a kornak megfelelő díszes főépületet emeltet. Ezt az emeletes épületet az urak elpusztult fürdője helyén készítették 1844-re. A 29 vendégszoba mellett – melyek száma később 46-ra gyarapodott – két tükörmedencét is magába foglalt az épület, a férfiak István fürdőjét és a nők Erzsébet fürdőjét. Ezenkívül gőz- és iszapfürdő, ivókúra állt a vendégek rendelkezésére, a hozzátartozó vendéglő és kávéház mellett. Később az épületet István szállónak nevezték el. Legutóbb 1994-ben újították fel gyermekszanatórium számára a Liechtenstein Nagyhercegség anyagi támogatásával. Az átadáson jelen volt Habsburg Mihály, a család nádori ágának leszármazottja is.

Egy 1844-ben készített leltárban említés történt arról, hogy a „hátsó udvarban”, a Pece mellett egy fűzfa fürdő is volt. Ennek két fából készült öltözője volt, akárcsak a közelében levő, úgyszintén újonnan épített nagyobb medencének, melyet családi fürdőnek neveztek. A leltár említést tesz egy kőből épített, zsindellyel fedett kápolnáról is, melyet rég lebontottak.

A még földszintes Amerika szálló

 

Szaniszló Ferenc püspök is felkarolta a fürdő ügyét. Az ő idejében, 1850–1868 között épült az iszapfürdő, a 23 szobából álló Amerika szálló (akkor még földszintes, 1890-ben húznak rá emeletet, majd 1974-ben lebontják), kádfürdők, miközben parkosítják a fürdőtelepet. Nem messze a családi fürdőtől volt az 50 vendészobás Népszálló a kispénzű vendégek számára.

A fürdőtelep tava a László főhercegről elnevezett mesterséges szigettel

 

Hügel Ottó 1872-ben kiadott útikalauzában bemutatta a Püspökfürdőt is: „Amint kocsival behajtunk, balra látjuk az emeletes fürdőépületet, előtte terebélyes platánokkal beültetett teret, balfelől földszinti vendégszobákat, jobbfelől a fürdőépület mögött van az aspfaltírozott és fedett ivócsarnok, mely egyenesen a gyógykúthoz vezet, hol a [29 Celsius fokos] melegvíz szüntelenül csergedez. A gyógykút mellett vannak az iszapfürdők... A kristálytiszta, soha be nem fagyó melegvíz, mely a Pecébe folyik be, itt roppan bőségesen bugyog elő a földből és egész tóvá alakul, melyen egy készen tartott csolnakon körül evezhető. E tóban van László Főhercegről elnevezett, egy padokkal ellátott mesterséges, igénytelen kis szigetecske, melyre híd is vezet. Köröskörül kellemesen illatozó virágágyak, s ezek között a berácsozott és hatszögletű karfallal körülvett forrás, mely állítólag mérhetetlen mélységű... A fürdőépület előtt takaros kis kápolna, melyben minden vasárnap és ünnepnapon mise mondatik. Egy kis erdő igen alkalmas sétákra szolgál a szabadban.”

A Hügel Ottó által említett kápolnát még 1720-ban építették, nem azonos a ma is láthatóval. A gyógykutat 1878-ben dr. Grósz Frigyesről nevezte el a Biharmegyei Orvosgyógyszerész és Természettudományi Egylet elismerésül a doktor fürdőbeli áldásos tevékenységéért.

Püspökfürdő 1883-ban emelt római katolikus kápolnája

 

Lipovniczky István püspök építtette 1883-ban a ma is ismert kápolnát eklektikus stílusban, klasszicista stílusjegyekkel. A bejárati ajtó feletti tábla szövege: „Ezen kápolnát / Szt. László fürdőjének forrásánál Isten dicsőségére Sz. László király / tiszteletére az itt gyógyulást ke- / resők lelki vigaszának forrásául / emeltette Lipovniki Lipovniczky / István váradi püspök s József cs. / k. főherceg és fiai József és / László jelenlétében 1883 évi Sz. László napján megáldotta Nogáll / János segédpüspök.”  Felújítását követően, egy ideje ismét miséznek a kápolnában.

 

(Folytatjuk)



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!