Székely-biznisz

2017. 08. 01. 09:41

Tizennegyedikként a székelyek válhatnak Magyarország hivatalosan elismert legújabb népcsoportjává. A kezdeményezés lehetséges hatásairól Tasnádi-Sáhy Péter jegyzete szól.

 

A rovásírásos helységnévtáblák, feliratok alapján már ma is Pest a legszékelyebb megye

 

Világnézettől függően először akár felemelőnek is tűnhet a pár napos hír, hogy a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette a kezdeményezést, amely az eddig elismert 13 magyarországi nemzetiség mellett a székelyeket is magyarországi honos népcsoporttá nyilváníttatná.
Arról keveset szólnék, hogy önálló nemzetiséget alkotnak-e a székelyek, szerencsére ez ügyben a most elindított folyamatban a Magyar Tudományos Akadémia hivatott ezt tudományosan megállapítani, a magánvéleményemet viszont vállalom: mindenkit fogadjunk el annak, aminek vallja magát, ha ezzel nem árt senkinek.
Szóval, ha egy magát székelynek valló ember nem szeretné automatikusan magyarnak is vallani magát (akár Csaba királyfi okán, akár „mert Gyurcsány”), akkor erre a jogot biztosítani kell neki, ha mások jogai nem csorbulnak általa. Arra persze esetleg jószándékúan érdemes figyelmeztetni, ha az öntudat baltájával éppen maga és saját atyafiai alatt vágja a fát. (Mellékzönge, de nem hagyom ki: a farkas farkasnak farkasa játékban nyújtott profi teljesítmény alapján a székely és a magyar egyértelműen homogén nemzetnek tekinthető).

Hogy a székelység magyarországi kisebbséggé avanzsálása milyen károkat okozhat, elég könnyen kiókumlálható, és nem is venném el Balogh kolléga érdemeit, aki egy krónikás vezércikkben ezt már össze is foglalta. Sommázata: ha Budapesten a magyartól eltérő népnek tekintenék a székelyt, akkor Bukarest miért ne tehetné, és csellel vagy erővel miért ne csökkentené a törvényes jogokkal felruházott magyar nemzetiségűek számát a felére, nevetve megvonva az anyanyelvi oktatás, illetve nyelvhasználat jogát a román törvények szerint ilyesmivel nem felruházott székelyektől, illetve szerelné le magyar helységnévtáblákat a  „megcsappant” magyarságú városokban.

Feltehetjük a kérdést, hogy – ha ennyire egyértelműen káros – miért jut valakinek az eszébe ilyesmivel kampányolni, illetve a magyar politika esetleg miért adhat zöld utat az ötletnek. Kézenfekvő válasz: mert nagy az Isten állatkertje. Kevésbé kézenfekvő: pont, amiért érdemes székely nemzeti sört gyártani, pénz van benne.

A magyarországi nemzetiségeknek ugyanis jelenleg is pénz jár, nem azt mondom, hogy oligarcha léptékkel mérve komoly summa, de jó néhány kiskádert ki lehet stafírozni belőle.

A 2017-es számok alapján a területi, illetve települési nemzetiségi önkormányzat mondjuk nem akkora üzlet, viszont az országos vonalon van mit kavarni (a jelenlegi számok alapján is, egyébként meg ki tudja, pár éve ki gondolta volna, hogy cigit árulni kegy és nem mellesleg remek üzlet lesz Magyarországon). Ezen a ponton minden tisztességesen dolgozó, becsületes nemzetiségi önkormányzati vezetőt megkövetek, de a hírek alapján a nemzetiségi önkormányzatoknak kiutalt pénzek nem mindig kerültek méltó kezekbe.

Hogy nagyságrendeket lássunk: média támogatásként a legnagyobb összeget, 361 millió forintot az idén az Országos Roma Önkormányzat kapta, intézményfenntartásra pedig a németeknek jutott a legtöbb, 196,5 millió forintot. Gondolom, ha – megfelelő politikai hátszéllel – a magyarországi székely nemzetiségből lesz valami, ők sem indulnak az előbbi két szám alapján saccolható félmilliárdnál kisebb költségvetéssel (plusz a ki tudja mekkora feladat alapú támogatás), pedig ugye nyelvet sem kell oktatni, és integrációs programokra sincs égető szükség (hiszen a Magyarországon élő és ott megmaradt székelyek jelentős része tökéletesen beilleszkedett a magyar társadalomba), bár tény, hogy a hagyományőrzés drága műfaj. Csak fantázia kérdése, milyen kegyelteknek és hogy csepeghet ebből, vagy akár egy ennél nagyobb summából.

A káderpolitikai okok mellett pedig lehet egy másik ok is, bár ez már tényleg utópia, ami a kezdeményezés magyar politika által való felkarolása mellett szólhat. Ez pedig a magyar népességpótlás máig meg nem oldott kérdése. A migránsok ugye kerítésen kívül rekednek, a magyar meg csak nem akar szaporodni kellő mértékben a homogén magyar nemzettestben, az ENSZ idei becslése szerint az évszázad végére – jelenlegi ütemben – alig 6 millióan lakják majd Magyarországot, valamit tenni kell, hogy legyen, aki kitermeli a nyugdíjat és az egyre idősebb társadalom által terhelt egészségügy költségeit. Jelen feltételek mellett, csak névleg lehet a magyar államnak érdeke határon kívül, más ország gazdasága, adórendszere szolgálatában hagyni pár százezer tényleges, és több százezer potenciális, a homogén nemzettestbe elég jól illeszkedő állampolgárt. A szülőföldjükön – magyar költségvetési szempontból – a macera van velük, hasznot pedig alig termelnek.
Ez alapján minden olyan intézkedés, ami szimpátiájuk fenntartása mellett az anyaország felé áramlásukat segíti elő (az őket körülvevő társadalom hergelésével), kizárólag hasznos lehet.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!