Váradon járt az Alföld

2017. 05. 15. 09:21

Május 13-án, szombat este mutatkozott be Nagyváradon a nagy múltú Alföld irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat, az Illyés Gyula könyvesboltban, a Várad folyóirat és a Holnap Kulturális Egyesület meghívására. Tasnádi-Sáhy Péter írása.

 

Papp András, Lapis József, Szirák Péter, Herczeg Ákos, Térey János és Áfra János az Illyés Gyula Könyvesboltben   Fotók: Fried Noémi

 

Az 1954 óta megjelenő debreceni folyóiratot a felelős szerkesztői posztot egy éve betöltő Szirák Péter mutatta be Áfra János, Herczeg Ákos, Lapis József szerkesztők, illetve Papp András és Térey János, a lap állandó szerzői közreműködésével.
Mint Szirák Péter elmondta, vezetése alatt az elmúlt egy évben igyekeztek újragondolni a folyóirat koncepcióját, úgy, hogy közben az elmúlt hat évtized hagyománya se sérüljön. Így például a 70-es évek óta működő, tehetséggondozó, „utánpótlás nevelő” Alföld Stúdió működtetésére továbbra is nagy hangsúlyt fektetnek. Újítás viszont, hogy a hosszú ideje inkább országos és határon túli érdeklődésű orgánumot igyekeznek megnyitni a helyi témák, helyi szerzők felé is, illetve az útirajz műfajának felelevenítésével a helyi és a globális szint közé vernek hidat. Újdonságnak számítanak a tematikus számok is, tavaly ősszel a gyermekirodalom, idén februárban pedig a pénz került fókuszba.

A felelős szerkesztő a moderátor Szűcs László kérdésére beszélt azokról az elképzelésekről, amelyeket abban az esetben realizálódhatnak, amennyiben Debrecen 2023-ra elnyeri az Európa Kulturális Fővárosa címet. Ezzel kapcsolatos fejlemény, hogy várhatóan vasárnap írnak alá egy megállapodást, amely a nagtyváradi kulturális intézmények bekapcsolódását vetítené előre a nemzetközi projektben.

Papp András író és Szirák Péter felelős szerkesztő

 

Az irodalom rovatot szerkesztő Áfra János elmondta, a Holmi megszűnésével még inkább felduzzadt az Alföldnek küldött kéziratok mennyisége, jellemzően havi 4-500 oldalnyi szöveg közül kell kiszűrni a 25-30 oldalnyi megjelentetendő anyagot, úgy, hogy a neves, visszatérő szerzők mellett időnként ígéretes első közléseknek is jusson hely.

Lapis József a Szemle rovatban helyezte át a hangsúlyokat a korábbi gyakorlathoz képest.
Mivel érezhető olvasói igény mutatkozik a nem szakmabéliek számára is könnyen befogadható kritikákra, így a stúdiós fiatalokkal dolgoznak a szakmai nyelv köznyelvre „fordításán”.
A szemlézett könyvek köre is bővült: a szigorúan vett szépirodalom mellett adott esetben populárisabb könyvek, illetve szakkönyvek is figyelmet kapnak, valamint a világirodalom felé is igyekeznek nyitni.
Térey János közbevetett kérdésére – miszerint a szerzőkön és a kritikusokon kívül vajon olvas-e valaki kritikát, mert a kiadók tapasztalata alapján marketing szempontból a recenzióknak nincs érzékelhető hatása – Lapis elmondta, hogy szerinte a kritikára nem kereskedelmi szempontokból van szükség.
Először is egy alapos recenzió komoly segítséget adhat az adott mű értelmezéséhez, illetve a mű útját is ezek az elemzések segítik az irodalomtörténet, azaz a kánon felé.

Herczeg Ákos, Térey János és Áfra János előtt néhány példány az Alföld legfrissebb számából

 

Mint mondja, ő is ismer olyan kiadókat, akik már recenziós példányt sem küldenek, mert egy fél évvel a megjelenés után olvasható írás az eladási számokat már nem lendíti (jóllehet a hangos elmarasztalás akár még javíthat is a kereskedelmi teljesítményen), de a nagy kiadók fontosnak tartják, hogy a presztízsüket növeljék a mérvadó folyóiratok szemlerovatában való szerepléssel.
Herczeg Ákos teljes értékű szerkesztőként felel a technikai kivitelezésért, mint elmondta, szakmabeliként az utolsó simítások közben így olyan hibákat is észrevesz még a szakmai szövegekben, amelyek fölött „külsősként” bizonyára átsiklana.
Az est a meghívott szerzők felolvasásával zárult. A Hajdúszoboszlón élő, a helyi kulturális folyóirat főszerkesztői posztját is betöltő Papp András tavaly megjelent, Vadpénz című prózakötetéből olvasott fel egy novellát, Térey János pedig készülő regényéből osztott meg egy részletet, melynek fiatal színész főhőse, miután a Hamletet eljátszhatta, sőt, a Saul fiában is bemutatkozott náci tisztként, egy a Káli-medencét sújtó zombi-apokalipszisről szóló sorozat főhőse lett. A felolvasott részletben a hősök arról beszélgetnek, hogy mennyire nem szeretnék egy szögesdróttal körbevett területen élni az életüket...



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!