Egymásra hangolva

2017. 04. 18. 20:32

A nagyobbik kormánypárt elnöke és budapesti hangja, Victor Ponta kénytelenek valamivel alátámasztani a hamarosan bekövetkező krachot, ehhez kézenfekvő a háttérhatalmak, Soros, a civil szervezetek és az EU inkriminálása. Félő, hogy az ellenségképek sorában az erdélyi magyarok is előkelő helyre kerülhetnek. Simon Judit jegyzete. 

 

A nagy csatazaj Ártándon túl mintha elfedné, ami itthon történik. Tudniillik nálunk óriásplakátok és minden más csinnadratta nélkül ássák alá a demokráciát és jogállamot. A kormánykoalíció csendben próbálja távolítani az országot az Európai Uniótól, vegzálja a multinacionális cégeket, tücsköt-bogarat összehord a civil szervezetekre. Összeesküvés-elméleteket gyárt, a kemény nacionalizmust propagálja, olyan populista intézkedéseket foganatosít, mintha készakarva szeretné tönkretenni az ország már-már magához térő gazdaságát.

A választások eredményére hivatkozva állítja, hogy a többség akaratát, a választási ígéreteket érvényesíti, holott a fizetésemelésekkel, az adócsökkentésekkel csupán a lakosság rokonszenvét próbálja magának bebiztosítani. 

Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a meggondolatlan költekezés részint az ország eladósodásához vezethet, részint inflációhoz, ami elsősorban a lakosságot érinti. Továbbá a nemzetközi pénzintézetek, az unió is összevonja szemöldökét, ha a hiány és az infláció meghaladja a megszabott értékeket. Az összevont szemöldök pedig pénzmegvonást jelenthet, aminek ugyancsak az országban élők érzik kellemetlen hatásait.

Liviu Dragena, a nagyobbik kormánypárt ura, továbbá budapesti magyar hangja, Victor Ponta kénytelenek valamivel alátámasztani a hamarosan bekövetkező krachot, ehhez kézenfekvő a háttérhatalmak, a milliárdos Soros, a civil szervezetek és az EU inkriminálása. A „nekünk senki ne mondja meg, mit csináljunk”, „senki ne próbálja meg csorbítani az ország szuveranitását” jelszavak jól hangzanak a lakosság egy részénél, de szerencsére egyre kevesebben gondolják úgy, hogy gyíkemberek támadhatják meg az országot, amennyiben nem Dragnea és csapata irányít.

Călin Popescu Tăriceanu, a kisebbik koalíciós párt és a felsőház jobb napokat látott elnöke Brüsszelben tárgyalt az Európai Bizottság elnökével, nehezményezve, hogy az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus (MCV) miatt Románia nem egyenlő a többi uniós állammal. Itthon, miután eldicsekedett azzal, hogy jó viszonyban van Jean-Claude Junckerrel, az európai vezetőre hivatkozva közölte: Brüsszelnek „komoly kérdőjelei merülnek fel a román jogrendszerben történő kisiklásokkal és visszaélésekkel kapcsolatban”, s mintegy magyarázatként hozzáfűzte: senki ne higgye, hogy nincsenek tisztában a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) és a különböző titkosszolgálatok közötti háttéregyezményekkel”. Bizonyára így van, de az sem kétséges, hogy a PSD vazallusaként működő ALDE elnöke közölte volna, hogy a két kormánypárt éppen azon dolgozik, hogy megkönnyítse a megvesztegetést, illetve megszűnjenek a már elindított vizsgálatok, például ellene és koalíciós partnere ellen.

Alighogy hazajött Tăriceanu Belgiumból, kirobbant az NN botrány. A magánnyugdíjakat kezelő, a hazai piacot vezető biztosító figyelmeztette ügyfeleit, hogy időnkét ellenőrizzék a betétüket, mert a politikai szelek nem teszik kizárttá, hogy államosítsák a pénzüket. A bank persze nem a légből kapta az ötletet, hogy levelet írjon a betéteseinek. Cătălin Predoiu, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnöke állította, a szociálliberális kormány a magánnyugdíjak államosítására készül, hogy növelje az államháztartás bevételeit, és ne lépje túl az idénre vállalt GDP-arányos 3 százalékot.

A szocdem elnök ugrott, mint akit tettenértek, tiltakozott, a kormányfő megkérdezte a pénzügyminisztert – kormányülésen, kamerák előtt – szándékairól, a büdzsé felelőse pedig közölte, szó sem lehet róla. Dragnea az ország hitelének aláásásáról beszélt, a gazdasági fejlődést fékező összesküvésekről. Tudvalevő, hogy a hazai politikusoknak nem erőssége a titoktartás, ezért azt sem lehet kizárni, kormánykörökben felmerült ez a lehetőség, ami nem lenne precedens nélküli a térségben. Ezt látszik alátámasztani az a vehemencia is, amivel a kormánypártok elnökei, a kabinet tagjai tagadták. Tény, hogy a kormány megbírságolta az NN bank nyugdíjbiztosító részlegét és személyesen az igazgatónőt is, amiért ilyen levél kimehetett az ügyfeleknek.

A szocdem vezetők amúgy is ellenségesen viselkednek a multinacionális cégekkel. Emlékezzünk arra, mikor azt állították, hogy a külföldi cégek szervezték és finanszírozták az év eleji monstre tüntetéseket.

Gazdasági elemzők korántsem tartják kizártnak a magánnyugdíjak államosítását, mivel úgy vélik, ez lenne az egyetlen módja annak, hogy a kormány betömje a béremelések és adócsökkentések okozta rést az államkasszában.

A magánnyugdíjak estleges államosítása a romániai magyarság aktív rétegét is sújtaná, hiszen a nyugdíjtakarékosság kötelező az ország dolgozói számára. Egyelőre lehet örülni a bővített nyelvi jogoknak, de mint egyre inkább látható, Romániában semmi sem végleges, és a helyzet – klasszikus idézettel élve – egyre fokozódik. A hatalom idegenellenessége, a nacionalista szólamok erősödése, a távolodási szándék az Európai Uniótól nem sok jót ígér az erdélyi magyaroknak. A magyar köztévében (M1) az a Victor Ponta villog, aki nemrégiben még a Sapientia Egyetem bezárását lobogtatta, s aki pártjával a MOGYE miatt buktatta meg az Ungureanu kormányt, és azt suttogta, hogy a Colectiv tragédiában is benne lehet a magyarok keze. Kétséges, hogy a volt kormányfő a PSD mindenható urának tudta és beleegyezése nélkül jelent volna meg a budapesti közszolgálati médiában, hogy a magyar kormány szája íze szerint beszéljen, és közben megüzenje: rajtuk múlnak a romániai magyar közösség jogai, rajtuk múlik a Sapientia sorsa (A Sapientiat nem akarom bezáratni – mondta most. Nincs is abban a helyzetben – tesszük hozzá.) Rosszul hangzik az is, amikor Dragnea a nemzetállam megerősítéséről beszél, retorikája ugyanis egyre jobban emlékeztet a 90-es évekbeli Iliescu-féle „nem adjuk el az országot” közbeszédre. Ha így történik, a sorosozás, az idegengyűlölet simán átfordul magyarellenességbe és már nem a gyíkemberek, hanem a magyarok jelentenék a legfőbb veszélyt az egységes, szuverén nemzetállamra. Ráadásul most a megbízhatatlan Trump ül a Fehér Házban, és Európára is csak akkor lehet számítani, ha az erős mag közelében marad az ország.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!