Szárazság és Seneca

2022. 08. 02. 13:49

A Bega-menti gátrendszereket a múltban pozitív jelentések mentén hozták létre (árvízvédelem, öntözés, energia- és fakitermelés, utazás), az emberi tudás jeleként befolyásolták a természeti tájat. Mára főleg negatívumok hordozója: árvíz, szegénység, fulladások, félelem, környezetszennyezés – a természet bosszúálló ereje az emberi nemtörődömség felett. Magyari Sára írása.

 

A tamásdi vízosztózsilip (Románia)

 

A múlt hét elején barátnős telefonos traccsolás volt: beszélt az új lakásról és a régiről, a sok könyvről és a kevésről, bújáról-bajáról. Mikor Senecához értünk, és általában a filozófusokhoz, témát váltottam. Talán túlságosan is harsányan. Könyvek?! Műveltség?! Filozófia?! Olyan rossz érzések kavarogtak bennem. Napokkal azelőtt kint voltam falun. A vidék egyik leggazdagabb települése jó földekkel, szorgalmas gazdákkal. Mire kiértünk a kert végébe, szinte zokogtam: a paszuly elszáradt, a paprika kókadozik, dinnye nincs; kráternyi repedések a földben, át kell rajtuk lépni, hogy haladni tudjunk; az alma diónyi és hullik, a szilva ráaszalódva a fákra; a 15 méterről jövő víz már nem érhető el a kutakban. A telefonos beszélgetés napján kint voltam a piacon, kecsketejet akartam venni, mert az a legegészségesebb, most nagyon kellene. Nem lehet kapni. Júliusban. Nincs mit legeljenek a kecskék, így tejet sem adnak. Úgy kólint fejbe a valóság, hogy csak szédelegve tudok hazabandukolni.

Múlt héten Szerbiában voltam. Újvidékig három folyóval találkozom: Bega–Tisza–Duna. Az utóbbi szintje olyan alacsony, hogy szinte át lehet rajta gázolni. A Tisza szép, hömpölygős, kanyargós. Ahogyan megszoktam. A Begus, miként családi nyelvhasználatunkban él, odaát tisztább, szélesebb. Az országút mentén termőföldek fekszenek. I. mondja, sokkal szebb a kukorica is, a napraforgó is, mint nálunk. Látjuk, öntöznek. Olyan régimódiasan – kerekeken, spriccolva. I-től tudom, nálunk nem nagyon voltak olyan pályázatok, ahol az öntözőrendszerekbe lehetett volna fektetni, saját tőkéjük nem volt az embereknek. Nem értem. Nem is értek hozzá. 2014-ben a Bega-menti gátrendszerek jeleit kutattam. Akkortájt ünnepelték fennállásuk 100. évfordulóját. Akkoriban környezetünkben gyakran áradtak meg olyan folyók, amelyek már a 19. század végére csatornázottak voltak, a vízszabályozás technikai eszközei jelen voltak az évtizedek során, illetve az elmúlt tíz–húsz esztendőben évente többször elárasztották a környezetüket, míg a 20. század, illetve az 1990-es évek elején átlagosan 12 évente öntöttek ki.Öntözőzsilip Facsádnál (Románia) 

 

Így van ez a Bega esetében is. Már akkor látszott, ennek a változásnak nemcsak a globális felmelegedés, az egyre extrémebb időjárás az oka, hanem az elmúlt évtizedekben megváltozott az a tudás is, amivel a folyókat megszelídítették, hasznosították, továbbá a központosítás hosszú távon odavezetett, hogy elvette az egyéntől azt a fajta természettel kapcsolatos tudását, ami által képes volt felismerni a közeledő veszélyt, illetve amivel képes kezelni a gátrendszert. Kutatásom arra is választ adott, hogyan viszonyul a mai ember s ezen belül a különböző népcsoportok a természethez, a folyóhoz: képes-e valamilyen mértékben megvédeni magát az ártól, és a vizet az ember szolgálatába állítani, vagy csak áldozata mindennek.

Nagybodói vízosztózsilip (Románia) 

 

A Bega a Ruszka-havas völgyeiből ered és a mai Szerbia területén ömlik a Tiszába, hossza 254 km; 25 romániai és 14 szerbiai település mentén halad, ebből 4 város (Facsád, Temesrékás, Temesvár, Nagybecskerek) és 35 falu. Ma ezen a vidéken főleg románok és szerbek élnek, de mindkét országban magyar településeket is találunk (pl. Nagybodófalva, Ótelek, Temesvár; Magyarittabé, Nagybecskerek), illetve a romániai területen sváb falvakat is (Bethlenháza).

A kleki hajózsilip, Szerbia

 

A Bega „csak egy mellékfolyó maradt volna, ha a szükség, a megélhetésért vívott küzdelem, a gazdasági érdek, politikai akarat, mérnöki zsenialitás nem változtatta volna át hajózható folyóvá” (Jancsó Árpád: A Bega, a Bánság elkényeztetett folyója. Mirton Könyvkiadó, Temesvár, 2007: 5). Csatornázása 1727-ben kezdődik meg, amikor a Facsád–Temesvár közti részen faúsztató csatornát készítettek. „A város határában duzzasztóműveket létesítettek, és munkára fogták a Bega vizét, mely malmoknak és különböző manufaktúráknak ingyen energiát szolgáltatott” (uo.: 37). Ugyancsak ebben az évben kezdik meg Temesvár és Klek (Szerbia) között az első, 70 km hosszú hajózó csatorna építését. Ezeknek a munkálatoknak köszönhetően megrövidült ugyan a folyó útja, de egyenletes esése révén az árvízveszély is csökkent. Végleges és sikeres árvízmentesítése 1909-ben kezdődik meg, ennek eredményeként vízosztó zsilipek, szilárd gátak és közúti hidak épültek 1910-től kezdődően. Mára összesen 11 gát és 6 hajózsilip létezik a Begán, ez utóbbiból kettő a mai Románia területén és négy a szerbiai részen, valamint kilenc öntöző állomás (csak Romániában), több vízosztózsilip. A trianoni változások után a csatornára nem kellett sokat költenie egyik országnak sem, viszont a köztük lévő feszültség miatt nem használták ki a lehetőségeit, „a trianoni diktátum értelmében a Bega is nemzetközi hajózóútvonal kellett volna legyen, a két utódállam ellenkezése ezt meghiúsította” (uo., 25). Kisebb-nagyobb beruházások történtek ugyan a román vízügy részéről, de ezek nem voltak minőségi munkálatok, így a 2000-es évek elejétől egymást követték az árvizek, a gátak sorra mondták fel a szolgálatot, öntözésre szinte egyáltalán nem használják. Pedig minden megvan hozzá! A víz is.

A Bega-menti gátrendszereket a múltban pozitív jelentések mentén hozták létre (árvízvédelem, öntözés, energia- és fakitermelés, utazás), az emberi tudás jeleként befolyásolták a természeti tájat. Mára főleg negatívumok hordozója: árvíz, szegénység, fulladások, félelem, környezetszennyezés – a természet bosszúálló ereje az emberi nemtörődömség felett. Néha úgy érzem, nincs is már valós tudásunk a világ és az ember működéséről. Nemcsak majláti földeken tátong repedés. Nemcsak kutak száradnak ki!

A Kleki gátőrház Szerbiában 

Címlapképünk: a kostélyi gát (Románia)

A szerző felvételei



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!