Egy hídról, négy időben

2017. 11. 28. 09:00

Négy különböző korszakban fényképezték nagyjából ugyanonnan Várad központi hídját és környezetét. A képeslapok látható részletekbe Péter I. Zoltán helytörténész írása avat be.

 

Az első, 19. század végi képeslap. Még nyoma sincs a színháznak

 

A cikkünkben szereplő négy váradi képeslapban az a közös, hogy valószínűleg mind a négyet a Szent László-templom tornyából fényképezték, de nem egyazon időben. Az első képen még nyoma sincs a Bémer-téri színháznak, a másodikon már állványerdő borítja, míg a harmadikon már teljes pompájában emeli Thália otthona a tér építészeti értékét. De lássuk sorjában mindegyiket.

Nyugalmasnak tűnik Nagyvárad központja az első képeslapon. A hídon is mindössze két szekeres igyekszik a Szent László tér irányából a Bémer tér felé, de gyalogos sem sok közlekedik a híd járdáján. A Szent László térből mindössze a Dunkel-ház egy része látható két cégtáblával. Az első az emeleten levő Gazdasági és Ipari Bank Rt. ittlétét hirdette, míg az alatta levő Janky Antal üzletét. A bank érdekessége, hogy Rádl Ödön ügyvéd volt az elnöke, aki hosszú időn át annak jogán, hogy az irodalommal is kacérkodott, a Szigligeti Társaság elnöki székét is elfoglalta. Neve inkább a váradi fiatal irodalmárokkal – közöttük Adyval – kirobbant affér kapcsán maradt fenn.

Túl a hídon, a Bémer téren már ott látható a hídfőnél emelt impozáns kétemeletes Lévay-ház, de nem messze tőle már „pipált” a Rimanóczy szálloda gőzfürdőjének a kéménye is. A tér közepén már ott van az a kis körönd, amely körül zajlott az igencsak gyér forgalom, természetesen  nem a mai körforgalmi szabályok szerint. De emlékezzünk meg arról is, hogy ebben az időben még az úttest bal oldalán kellett közlekedni a járműveknek, jobbára a konflisoknak és szekereknek. Gépkocsiról még nem is álmodoztak ekkor. Az első képeslap felvétele legkorábban 1894 nyarán készülhetett, mivel ekkor lett kész a hídfőnél levő Lévay-ház. Mivel még nem kezdték el építeni a színházat, ebből az következik, hogy a kép legkésőbb 1899 nyarából való lehet.

A második képeslap, 1899-ből

 

A második képeslapon már épül a színház az állványok mögött. 1899 nyarát, vagy a kora őszét írhatták tehát a felvétel készítésekor, esetleg a következő év tavaszát. Az első képeslaphoz képest a színház építésén kívül szinte semmi változást sem észlelhetünk, még a szekerek száma sem növekedett a hídon. A távolban is négy tornyot számolhatunk meg. Ezen nincs is mit csodálkoznunk, hiszen ebben az időben már nem építettek egyetlen templomot sem a város központjában.

Már jár a villamos, tehát 1906 után készült a harmadik képeslap

 

A harmadik képeslapot néhány évvel későbbre datálhatjuk. A legszembeötlőbb a felépült színház mellett az, hogy ekkor már villamosközlekedés is volt a városban. Tehát a felvétel is 1906 utáni lehet. Kettős sínpár volt a Fő utcán, amely a Bémer tértől már egy párként vezetett át a hídon. Ennek az volt az oka, hogy a hidat 1893-ban eléggé szűknek építették, ráadásul statikailag sem igen bírta volna a nagyobb megterhelést. Emiatt, továbbá a nem túl esztétikus kinézete miatt a századfordulótól kezdve mind azt fontolgatták, hogy lebontják, de ehhez mindig hiányzott vagy a pénz, vagy a kellő akarat. Végül 1944. október 12-én, a második világháború váradi végnapján a visszavonuló német csapatok felrobbantották.

A színház megépültét követően a Bémer tér is sokkal rendezettebbnek tűnik a képeslapon. Parkosították a színház előtti részt, illetve a tér közepét, ami akkor nyerte el a mai formáját.

A hetvenes évek képe

 

A negyedik képeslap már a szocialista rendszer évei alatt készült. Mivel már ott látható a Bémer téren – amely már ekkor csak a régi váradiak szóhasználatában élt – a divatház, illetve a vele szomszédos tömbház, a képeslap 1969 utáni lehet. Immár egy sárga Timis pótkocsis villamos is ott van a hídon. Ezek közül a legelső szerelvényeket 1975-ben vásárolták meg a közüzemek a temesvári cégtől. Az autós forgalom is igen gyér volt még ebben az időben, és természetesen nem látható még a 2016-ban átadott új Szent László-híd sem. De ott van már a távolban egy tornydaru, az 1970–1980-as évek városképének jellemző elemeként.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!