Kétsebességes Románia?

2017. 03. 09. 22:35

A kormánypártok retorikája és megnyilvánulásai a resturációs politikai szándék része, kísérlet olyan erős állam megteremtésére, amely ellenőrzi a polgárait. Jutalmaz vagy büntet, bezárkózik a határai közé, erősíti a nemzetállamot, a külföldre – nevezze bárhogyan – hárítja a gazdasági, szociális leépülés felelősségét, miközben bőkezűen jutalmazza a kamarilláját. Simon Judit írása.

 

Összeesküvés elméleteket lehet gyártani, sorosozni, multizni, idegen hatalmakra hivatkozni, de semmiképpen nem lehet eltekinteni attól, ami ebben a pillanatban, az országban történik. Talán először az elmúlt közel három évtizedben, a társadalom két tömbre szakadt és felütötte a fejét a gyűlölködés. Az egyik tömb úgy tűnik a nagyobbik – az európai utón haladna tovább, a másik, amely éppen a hatalmat gyakorolja, visszatolatna a 90-es évek elejére, az Iliescu-féle sajátos demokráciába. Mondhatnánk az illiberális modellt tartaná megfelelőnek, csak még nem meri kimondani, hogy nagyon tetszik neki, ami a törököknél (is) történik.  

Dragneat és társait óvatosságra kényszeríttette a szűnni nem akaró tüntetéssorozat. Hatástalanok maradtak az ellentüntetések, a #rezist – magyarra fordítva: ellenállok, kitartok – tömegmozgalom a külföldi vagy a magyar veszélyre sem vevő. Jogállamot, erős uniós részvételt, a nyugati irányt akarja követni.

Őt, mármint az „utcát” igazolja az Eurobarometer felmérése, melyet Angela Cristea, az Európai Bizottság romániai képviseletének vezetője ismertetett. A romániai lakosok 52 százaléka bízik az EU-ban, 67 százalék tekint derülátón az Unió jövőjére, 55 százalék támogatja az EU-n belüli gazdasági és pénzügyi integrációt, 77 százalék a szabad helyváltoztatást, mert a romániaiak szerint az Európai Unió az emberi jogok (38 százalék).

A megkérdezettek közel 60 százaléka elutasítja a kétsebességű Európát és azt szeretné, ha Románia a közösség erős magjához tartozna.

A szocdem többségű kabinet, miután nem sikerült kormányhatározattal keresztülvinnie a megvesztegetettek szabadlábra helyezését és a munkaköri visszaélés büntethetőségének az ellehetetlenítését, vélhetően rájött arra, hogy elterelő akciókkal kellene lecsendesíteni a civileket. A kormány eszeveszett osztogatásba kezdett, amely összegeknek sehol nincs fedezetük a költségvetésben, de nagyszerű propaganda. Elsősorban a közalkalmazottakra összpontosított, hiszen ők akaszthatják a kormánykereket. Az „utcát” ezzel viszont nem lehetett „megvenni”, már csak azért sem, mert zömében egyetemisták és a magánszférában dolgozók gyülekeznek a tereken.

A kormányzó szocdem vezetés a „népakaratra” és az egyházra hivatkozva „küzd” az alkotmánymódosításért, hogy az alaptörvény tartalmazza a „hagyományos család” meghatározását, holott ezt törvény szavatolja.

Mindeközben feszegetik a határokat, próbálgatják, meddig nyújtózkodhatnak anélkül, hogy veszélybe kerüljön a kormányzásuk. Șerban Nicolae, a PSD felsőházi frakcióvezetője módosító javaslatokat nyújtott be a közkegyelem-törvénytervezethez, amely lényegében azt célozza, hogy szabadlábra helyezzék a hivatali visszaélés, megvesztegetés, befolyással való üzérkedés vádjával elítélt személyeket. A javaslat közfelháborodást keltett, a sajtó, a korrupcióellenes ügyészség, a legfőbb ügyész hevesen tiltakozott. A kormányfő és a szocdem pártelnök elhatárolódtak a javaslattól, dehogy akarják ők kihozni a börtönből a bajtársaikat.  

Nyilvánvaló, hogy a pártfegyelemről híres alakulatban senki nem kezdeményez egyénileg, Ciuhodaru, Nicolae és többiek előre megfontoltan, és a pártvezető tudtával és beleegyezésével cselekednek.

Az sem valószínű, hogy Călin Popescu Tăriceanu, a kisebbik koalíciós párt elnöke, a nagyobbik testvér tudta nélkül támadná a korrupcióellenes ügyészséget (DNA).

Mindezek a megnyilvánulások, a nemzeti bank kormányzója ellen indított lejárató kampány is, a resturációs politikai szándék része, kísérlet olyan erős állam megteremtésére, amely ellenőrzi a polgárait, Jutalmaz vagy büntet, bezárkózik a határai közé, erősíti a nemzetállamot, a külföldre – nevezze bárhogyan – hárítja a gazdasági, szociális leépülés felelősségét, miközben bőkezűen jutalmazza a kamarilláját. A szocdemek az illiberális berendezkedés, az orosz érdekszféra felé fordulnának, csakhogy Romániában a kollektív emlékezetben még él a véres rendszerváltás és az utána következett kaotikus időszak, amikor a PSD elődpártjai éltek ugyanazokkal a jelszavakkal és módszerekkel, mint Dragneaék.

A kettős beszéd is a restituciós szándék része. Itthon az erős nemzetállamot, Brüsszelben és Washingtonban a nyitottságot, a jogállamiságot hangoztatják.

Az országra, a lakosságra és ezen belül a kisebbségekre nézve is veszélyes stratégiát dolgoztak ki, éppen most, amikor alakul át az Európai Unió. Szót emelnek a kétsebességes unió elképzelés ellen, az egységes közösséget szorgalmazzák, holott a valódi integrációhoz szükséges szabályozásokat legszívesebben elfelejtenék. 

Azért haragszanak a #rezistre is, mert folyton az eszükbe juttatja.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!