A szabadság pénznyelő főnixmadara

2017. 03. 12. 23:17

Említés és visszhang nélkül maradt a romániai magyar sajtóban az a január végi hír, mely szerint 220 millió forintot kapott a magyar kormánytól egy felvidéki civil szervezet.  Identitás-erősítés, a csókosok jutalmazása vagy bújtatott politikai támogatás? Az Erport összefoglalója.

 

A nagyobb pénzek nem pályázati úton jutnak el a határon túli kedvezményezettekhez

 

Csak hogy legyünk tisztában az arányokkal: a Libertate Polgári Társulás – amelynek korábbi áldásos tevékenységére hiába is keresnénk rá a neten – 220 millió forintjával szemben a Bethlen Gábor Alap 2017-es „A magyar kultúráért és oktatásért” elnevezésű regionális erdélyi pályázata összesen 168 millió forintból gazdálkodik, tehát a sok-sok létező, működő, ismert erdélyi és partiumi szervezet a Libertate egyszeri támogatásának kétharmadáért verseng egész éven át. (A felvidéki regionális pályázatra összesen 92 millió jut.)

A döntés nyilvánosságra kerülésekor a szlovák Belügyminisztériumnak nem volt tudomása a Libertateról. Jellemzi az ügy transzparenciáját, hogy a polgári társulás bejegyzésén állítólag dolgozó ügyvéd a Parameter.sk portálnak nyilatkozva semmilyen információt nem volt hajlandó elárulni, titoktartási kötelezettségeire hivatkozva. Kíváncsi vagyok, mi lenne, ha a magyar hatóságok által vegzált magyarországi civil szervezetek, mint az Amnesty, a Helsinki Bizottság, netán a TASZ titoktartási kötelezettségre hivatkozva tagadna meg mindenféle információadást. Lenne bizony hangos sorosozás.

A polgári társulás létéről csupán postaládájuk tanúskodik     Foto: UjSzo.com

 

Amikor január végén a Miniszterelnöki kancellária nyilvánosságra hozta decemberi szerződéskötéseit, akkor szúrta ki elsőként a Napi.hu, hogy 220 millió forintot kapott egy olyan szlovákiai szervezet, amelynek korábbi működéséről, vezetőiről, tagjairól, céljairól a szlovákiai média sem rendelkezett semmilyen információval. Pár nappal később a már említett Parameter riporterei derítették ki, hogy a Libertate szerepel a polgári társulások nyilvántartásában, 2016 nyarán jött létre, se weboldala, se e-mail címe. Felvidéki kollégáink ekkor felkeresték Somorján (Pozsony közelében fekvő, magyar többségű kisváros) a társulás irodáját, ám ott nem találtak senkit. Végül sikerült szóra bírniuk a csallóközcsütörtöki (Somorja közeli község) alpolgármestert, a Magyar Közösség Pártja (MKP) által támogatott Németh Róbertet, aki elismerte: bizony ő a Libertate elnöke. Azt is elárulta, további két – szintén MKP-s – tagja van a Budapestről alaposan kistafírozott szervezetnek: Szitás Zoltán és Nyilfa Péter, aki azonos a korábban titoktartásra hivatkozó ügyvéddel. Az elnök elismerte, egyelőre nem volt semmilyen tevékenységük, csak terveik a magyar identitás megőrzésére, s azt sem volt hajlandó elárulni, hogy a pénz megérkezett-e már a számlájukra. Sikerük titkát nevetgélve magyarázta: „Mindenki, aki dolgozik és pályázik, annak van esélye, hogy kapjon támogatást.” Egy ilyen mondatra alighanem Mészáros Lőrinc is elégedetten csettintene. (Egyébként a nemzet vállalkozóját bizony érdekelhetik a felvidéki dolgok, hiszen a hétvégén személyesen tekintette meg a Dunaszerdahely Zsolna elleni futballmeccsét.)

A támogatási ügy politikai színezetét erősíti, hogy a társulást vezető alpolgármester főnöke, a csallóközcsütörtöki polgármester az MKP egyik befolyásos vezetője, Őry Péter, a párt Országos Tanácsának elnöke. Németh Róbert abban semmi furcsát nem lát, hogy egy új, tevékenység nélküli szervezet ilyen kiemelt támogatást kap. „Sok furcsaság van a világon” –  zárta le filozofikusan a témát. Bizony furcsa, hogy mostanában éppen a Libertátenak támogatást megítélő kormány emleget külföldről finanszírozott álcivil szervezeteket. Bagoly mondja verébnek, hogy álcivil.

A két döntéshozó: Potápi Árpád államtitkár és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Kinek mi tetszik: pályázat, egyedi kérelem, ismertség...

 

A pályázati úton elnyert pénzről beszélő Németh Róberttel feltehetően nem egyeztetett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki a Parlamentben egy képviselői kérdésre válaszolva egészen mást mondott. Semjén szerint a Libertate októberben benyújtott egyedi kérelmére adták a 220 milliót, márpedig az egyedi kérelmek nem a nyílt pályázati rendszeren keresztül érkeznek – tette hozzá. Azt is elárulta Semjén, hogy a döntést kettesben hozták Potápi Árpád államtitkárral, háttérvizsgálatokat követően, a meglévő információk birtokában. Maga Potápi a Pátria rádiónak nyilatkozva később egy harmadik változattal állt elő: a múlt nélküli szervezetet azért támogatták, mert ismerték a benne tevékenykedő embereket, akik a pénzt megfelelő célokra tudják majd elkölteni. Lássuk hát a megfelelő célokat!

 

A pozsonyi Új Szó napilap birtokába került támogatási szerződés mindössze négy oldalas szakmai programja három területen ígér tevékenységet a 710 ezer euró (ennyit ér a 220 millió forint) eredményes elköltésére: helyi és regionális termékek pozíciójának erősítése, fiatal családok közösségi önszerveződésének a segítése, valamint a felvidéki magyar romák identitástudatának erősítése. Igen érdekes, hogy a Parameternek nyilatkozva a Libertate elnök egy árva szót sem ejtett a roma magyarokról.

Az említett szakmai programban határidők is szerepelnek, például január közepéig kellett volna „a természetes régiók mentén lokalizálni a roma közösségeket”.  Azt is írásba fektették, hogy a szép célokat miként éri majd el a Libertate. A támogatás közel egyharmadát (80 millió Ft.) hirdetésekre fordítják, 45 millió forint a tervezett adminisztrációs költség, s igyekezniük kell, mert a szeptemberi elszámolásig még reprezentációra is el kell költeniük 15 millió forintot. Az előző tételekhez képest viszonylag szerény összeget, 26 milliót költhetnek rendezvényszervezésre. Tehát fél év alatt egy három taggal rendelkező civil szervezet elkölt s elszámol ennyi pénzt.

 

Az előzőekben már említett Potápi-féle rádiónyilatkozat kínál némi fényt az alagút mélyén, magyarán a Libertate igazából nem más, mint a folytatója egy másik polgári társulás, a Főnix elmúlt évekbeli tevékenységének. Több téren is hasonlítanak, egyrészt a Főnix is hasonló nagyságrendű közpénzt (200 millió) kapott Budapestről, (további 233 ezer eurót a Szerencsejáték Rt.-től), s a nemzettudat erősítésének zálogát ők is elsősorban a hirdetésekben vélték megtalálni. Állítólag jelentős összegeket költöttek olyan óriásplakátokra, amelyeket a felvidéki magyar sajtó szerint senki nem látott, rendezvényekre, amelyekről senki nem tud, továbbá kulcstartókkal, hűtőmágnesekkel, reklámtollakkal és szórólapokkal szolgálták a magyar identitást. S ugyan az elköltött pénzzel szépen elszámoltak, mindent rendben lepapíroztak, a magyar kormány az idén már nem rájuk bízza a nagy pénzt, talán azon sajtóhírek miatt, melyek szerint a polgári társulás valójában az MKP korábbi kampányaira költötte el a forintszázmilliókat. Úgy tűnik, ez az a helyzet, amikor a főnixmadár a szabadságban születik újjá. Teheti, hisz van az a pénz.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!