Románia és a szerencsétlen 13-as
2017. 02. 13. 14:14Elbukott az ellenzék bizalmatlansági indítványa, az államfő kemény beszédet mondott a törvényhozásban, megszavazták az idei költségvetést, lemondott az igazságügyi miniszter, az alkotmánybíróság nem tartja magát illetékesnek, a kormánypártiak szerint külföldiek, mások szerint a SRI szervezi a tüntetéseket. SIMON JUDIT összefoglalója egy mozgalmas belpolitikai hétről.
Rabruhás koalíciós vezetők bábúi a Victoriei téren Fotó: hotnews.ro
Nacionalista, Európa- és idegenellenes szólamokkal vagdalkoznak a kormánypártok politikusai, közben egy hete a Cotroceni-palota előtt tüntető idős emberek csoportja támogatásáról biztosítja a kabinetet és koalíciót, főleg a Szociaáldemokrata Pártot (PSD). A tömegtüntetések a Victoriei téren a kormány épülete előtt is folytatódnak, igaz, már nem több százezren. Az ellenállunk (#rezist) jelszóval főleg egyetemisták és fiatalok tüntetnek lassan két hete követelik a kormány lemondását, jogállamot, valódi demokráciát. Úgy 30-35 év lehet az életkor, míg a Cotroceni-palota főbejáratával szemben jellemzően idősek demonstrálnak. A két csoporttal kapcsolatban ez a vicc járja: „Miért nincsenek fiatalok a Cotroceni palotánál? Mert a Victoriei téren tüntetnek.” Amúgy egyes újságírók tudni vélik, az elnöki palota elé szervezetten hozzák az embereket. Arról is beszélnek, hogy Bukarest főpolgármestere, Gabriela Firea és a munkaügyi tárca vezetője Olguta Vasilescu szervezte az ellentüntetéseket. Ha így is van, nem túl sikeresek,
Röpködnek az összeesküvés-elméletek is, ahogy ilyenkor szokás. A kormánypártok (PSD, ALDE) a fáradhatatlan Soros Györgyöt, továbbá a multinacionális cégeket és az „okkult erőket” teszik felelőssé a folyamatos tüntetésekért. Călin Popescu Tăriceanu, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és a szenátus elnöke egyenesen a Román Hírszerző Szolgálathoz (SRI) fordult, vizsgálják meg, a multinacionális cégek szerepét a kormányellenes tüntetések szervezésében.
Magyar körökben is forog egy elmélet, miszerint a SRI szervezte az egész tüntetéssorozatot, mert haragszik a PSD-re. Azt nem tudni pontosan, miért, de szerintük elképzelhető, hogy a szocdemek a belső hírszerzés hatalmát szeretnék csökkenteni, meg a Korrupciósellenes Ügyészségét (DNA), amely állítólag szorosan együttműködik az előbbivel. Bizonyítékok nincsenek, csak néhány kétes személy nyilatkozata borzolja az amúgy sem nyugodt kedélyeket.
A külföldiekről szőtt elméletekre frappánsan válaszolt egy tüntető: „Soros nem fizetett, ingyen haragszom” – állt a magasra tartott táblán.
Míg a szocdem párt elnöke úgy véli, hogy az Európai Unió nem avatkozhat bele az ország ügyeibe, Teodor Meleşcanu külügyminiszter külföldi tudósítóknak tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, a büntető törvénykönyv (Btk.) és perrendtartás alkotmányellenesnek bizonyult cikkelyeinek kiigazítására az Európai Bizottság és az Európai Parlament szakértőivel konzultálva, minden hazai érdekelt felet megszólító társadalmi vitával dolgoznak ki új törvénytervezetet. A külügyi tárca vezetője azt is tudatta, hogy Sorin Grindeanu miniszterelnök hamarosan Brüsszelbe látogat, ahol ismerteti Bukarest terveit az igazságügy megerősítésével kapcsolatban.
Az államfő poénkodik, de nem viccel
A kormányt támogató idős tüntetők is féltik az országot, de ők elsősorban az államfőtől. Felkapták a szocdem Eugen Simion Klaus Iohannisszal kapcsolatos mondatát („Nem a mi elnökünk, nem képvisel minket, minket a mi népünk választott meg, nem az ő népe. Ő Németországból jött”.), és hajtogatják, mondjon le, mert nem az ő elnökük, ők Dragneat választották, az elnök német, ez meg Románia. Iohannis pár percre kiment közéjük, kérve, foglalják össze, mit is akarnak, de az ingerült nyugdíjasok csak üvöltöztek, hogy mondjon le, ne árulja a hazát. Erre szépen visszament a Cotroceni palotába. Ő megpróbálta. Ügyes.
Vélhető, hogy az államfő a médiában elhangzottak nyomán ment ki az ellene tüntetőkhöz. Ugyanis a törvényhozás előtt tartott beszéde csak a Victoriei téren és az ország városaiban tüntetőkhöz szólt, a kormánypártok választói felé nem. Az államfő tisztázta, az ominózus sürgősségi kormányrendelet visszavonása, továbbá az igazságügyi miniszter lemondása nem elég, igaz, az előrehozott választások sem időszerűek. A PSD megnyerte a választásokat, kormányozzon, de felelősen. Iohannis a szocdemeket tette felelőssé a helyzetért, ezért nekik kell megoldaniuk a válságot, visszanyerni a tömegek bizalmát.
A koalíció képviselői az államfő parlamenti beszéde közben kimentek a teremből, amire Iohannis szellemesen reagált: „Elfáradtak? Kár” – mondta mosolyogva. Este már ez szlogen volt a tereken.
Az államfő bejelentette, amint megkapja a törvényhozás válaszát, kiírja a korrupcióról szóló népszavazást. A parlament jogi bizottsága egyébként zöld utat adott a referendumnak. „Milyen nemzet szeretnénk lenni? Erős, virágzó, amely felépíti és tiszteletben is tartja a jogállamot, amely független igazságszolgáltatással büszkélkedhet, amelyben a hatóságok lojálisan együttműködnek, amelynek erős parlamentje és ütőképes kormánya van? Vagy olyan nemzetet, amely gyenge, amelyet lenéznek, amely mindent kockára tesz, csak hogy egyeseknek mentse a bőrét? Nem túl nagy áldozat ez néhány politikusért? Ez itt a kérdés. Ez a referendum célja” – indokolta a népszavazás szükségességét Iohannis.
Az államfő törvényhozási beszédét nem hallgatta meg a miniszterelnök és kormányának tagjai. Azt mondták, nem hívták meg őket. Tăriceanu, a szenátus elnöke megerősítette: Klaus Iohannis a törvényhozókhoz akart szólni nem a kormányhoz. A teljes kabinet hiányát ezzel nyugtázta az államfő: „nincsenek itt, nem baj, náluk már voltam”.
Az Ab. csak a jogosultságot vizsgálta
Nem érte el az utca ingerküszöbét, hogy az Alkotmánybíróság, az államfői hivatal és Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) megkeresésére úgy ítélte meg, nem áll fenn alkotmányos jellegű jogi konfliktus sem a kormány és az igazságszolgáltatás, sem a kormány és a törvényhozás között. Az alkotmánybíróság csak azt elemezte, a kormány jogosult volt-e sürgősségi rendelettel módosítani a Btk.-t.
Tartalmi szempontból az ombudsman alkotmányossági óvása nyomán vizsgálta a 13. sürgősségi kormányrendeletet. Azzal az indokkal utasította el az alkotmányossági kifogást, hogy a jogszabály hatályvesztése okafogyottá tette a normakontrollt.
Valer Dorneanu, a testület elnöke szerint az alkotmánybíróság működését szabályozó törvény szerint csak hatályban lévő sürgősségi rendelet alkotmányosságát vizsgálhatják meg, a 13-as sürgősségi rendeletet időközben hatályon kívül helyezte a kormány. Volt már precedens arra, hogy az alkotmánybírák hatályon kívül helyezett jogszabályok alkotmányosságát is megvizsgálták, de csak olyan esetekben, amikor azoknak voltak már jogkövetkezményei.
A visszavonó rendelettel kapcsolatban is elindultak a híresztelések.
Egyesek tudni vélték, hogy ha a törvényhozás nem fogadja el a 14. sürgősségi rendeletet, akkor automatikusan hatályba lép a tüntetéseket kiváltó 13., mivel az már megjelent a Hivatalos Közlönyben. A 14. is megjelent a Közlönyben, de ezt hajlamosak elfelejteni. A kormányrendeleteket utólag el kell fogadja a tisztelt ház, és ez mindkettőre vonatkozik. Dragnea szerint a honatyák megszavazzák a hatálytalanító rendeletet, tehát indokolatlan a félelem a 13. visszatérésétről.
Csendes büdzsé, hangoskodó indítvány
Miközben a tereken áll a bál, a törvényhozás csendben elfogadta az idei költségvetést. Az ellenzék elutasította, az RMDSZ megszavazta a büdzsét. Közgazdászok úgy vélik, aligha lesz mindenre pénzt, amit előirányzott a kormány. Továbbá tartanak attól, hogy a helyhatóságok megkötések nélküli hitelfelvételének lehetősége hatalmas űrt teremt az államkasszában.
Zajosabbra sikeredett a bizalmatlansági indítvány vitája. Az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsük meg Romániát Szövetség (USR) és Népi Mozgalom Párt (PMP) a sürgősségi rendelet elfogadása miatt élt a bizalmatlansági indítvány lehetőségével, hogy leváltsa a Grindenu kabinetet. Válogatott szidalmakat vágtak egymás fejéhez, míg Kelemen Hunor a jogállamiságot kérte számon minden politikai szereplőn, bejelentve, az RMDSZ tartózkodik a szavazáskor. Sorin Grindeanu azt mondta, megértette az utca hangját, és megígérte, a kabinet többet nem fogad el hasonló kezdeményezéseket. Kijelentette, részt akar venni a társadalmi béke visszaállításában. Liviu Dragnea teljes támogatásáról biztosította a Grindenu vezette kormányt.
Az indítvány végül elbukott, a kormány maradt.
Lemondott viszont az igazságügyi miniszter. Florin Iordache röviden jelentette be távozását, pár szóban kifejtetve, hogy kurta mandátuma alatt „érzékeny problémákkal” szembesült, amelyeket „törvényes eszközökkel” próbált megoldani. Szerinte az összes kezdeményezése „legális és alkotmányos volt”. Emlékeztetett, hogy a Btk.-t módosító sürgősségi rendeletet közvitára bocsátotta a minisztérium, ezután törvényhozásban tárgyalják a jogszabályt.
A kormányfő Ana Birchall, európai ügyekért felelős tárca nélküli minisztert bízta meg ideiglenesen az igazságügy vezetésével. Grindeanunak 45 nap áll rendelkezésére, hogy a tárca élére végleges megoldást találjon.
Ossza meg másokkal is!
Tweet
Szóljon hozzá!
