Románia hiányzó tízmilliárdja

2017. 02. 03. 22:37

Nem az a gond, ha több bevétellel számolnak, a baj akkor keletkezik, ha a kiadások meghaladják a valós bevételt – véli LAKATOS PÉTER, a Számvevőszék tanácsosa. Az előzmény: Liviu Dragnea PSD pártelnök szerint hatalmas költségvetési lukat hagyott hátra a leköszönt kormány, mások szerint még repedés sincs. A lapunknak nyilatkozó szakember szerint az új kabinet még jól is kijöhet az osztogatásból, de csak akkor, ha élénkíteni tudja a gazdaságot. SIMON JUDIT írása.

Dragnea és Grindeanu az új kabineten legelteti a szemét

 

A Szociáldemokrata Párt és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (PSD – ALDE) koalíció támogatta kormány elkezdte az osztogatást. A gazdasági, pénzügyi elemzők szkeptikusan figyelik a történéseket és várják, milyen számok jelennek meg az ez évi költségvetésben.

Liviu Dragnea PSD-elnök máris hátrafelé mutogat, mert szerinte a volt kabinet tízmilliárd lejes lukat hagyott hátra. Dacian Ciolos, a nemrég távozott szakértői kormány vezetője egy közösségi portálon azt magyarázta, hogy a pártvezető nem háríthatja a választási ígéretek elmaradását az előző végrehajtásra, hiszen a tavalyi költségvetési bevételek magasabbak, mint a 2015-ben befolytak voltak. A volt kormányfő megjegyezte: a 2017-es költségvetést a most regnáló koalíció állította össze.

Ciolos pénzügyminisztere is vitatja Dragnea állítását. Anca Dragu azt mondta, ha valóban hiányozna az a tízmilliárd az államkasszából, akkor az ország nem 2,5, hanem 4,1 százalékos hiánnyal zárta volna az évet. A volt tárcavezető felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság is figyelemmel kíséri a költségvetés alakulását és ennek végrehajtását. „Különösképpen igaz ez Románia esetében, amely a hitelfolyósítási program keretében 2018-ig monitorizálás alatt áll” – fűzte hozzá Dragu.

 

Csak papíron hiányzik?

A gazdasági elemzők, azon túl, hogy nem értik, miért Dragnea és nem a kormányfő vagy a pénzügyi tárca vezetője állt elő ezzel kérdéssel, úgy vélik, a szocdem elnököt simán politikai okok vezérlik, amikor előhozakodik az állítólagos hiánnyal. A szakértők úgy vélik, ez a pénz lényegében csak papíron létezik, pontosabban papíron hiányzik. A tárcák ugyanis előrevetítik az európai forrásokból lehívandó pénzeket. Ezek az összegek vagy nem érkeznek meg időben, vagy nem hívják le idejében ezeket. Amennyiben lehívták és nem jött be, akkor sincs hiány, sőt, több maradt a büdzsében, hiszen az önrészt sem kellett addig kifizetni. Ha nem hívták le, az baj, de nem jelent összegszerű hiányt a költségvetésben. A szakértők szerint a minisztériumok azért számolnak fel több lehetséges bevételt, hogy elkönyvelhessék, ha az európai alapoktól lehívott pénzek az utolsó pillanatban, a hónap, az év utolsó napjaiban érkeznek.

 

Válaszokra vár a bizottság

Minden magyarázattól függetlenül – noha kétséges, hogy a szakértők ne figyelmeztették volna – Dragnea a Képviselőház elnökeként azt indítványozta, hogy a törvényhozás két házának költségvetési bizottságai közösen vizsgálják ki a tavaly augusztusi és novemberi költségvetés-kiegészítést. A szenátus és az alsóház állandó bizottsága kedden jóváhagyta a kivizsgálást. Ezt Marcel Ciolacu képviselőházi titkár jelentette be, aki azt is elmondta, szeretnék kideríteni, hogyan számolták ki a becsült bevételeket, amelyek alapján pozitív költségvetés-kiegészítést fogadtak el. Arra is kíváncsiak, mely állami intézmények részéről érkeztek ezek a becslések, melyik intézmény mekkora összegű bevételt vetített előre, továbbá mekkora volt a költségvetési bevétel 2016. december 31-ig, és mennyi bevétellel számoltak a tavalyi költségvetés kidolgozásakor. Emellett a költségvetési bevételek alakulásával és a lehívott európai uniós alapokkal kapcsolatos kérdésekre is válaszolnia kell a volt kormányfőnek, az európai alapokért felelős tárcavezetőnek, a volt pénzügyminiszternek, valamint az adóhatóság vezetőjének és a Költségvetési Tanács elnökének.

 

Élénkítéssel tartható a 3 százalék

Megkeresésünkre Lakatos Péter, a Számvevőszék tanácsosa (fotó) elmondta, korai még összegezni a tavalyi évet, hiszen még nem biztos, valóban megtörtént minden kifizetés, és az sem, hogy a bevételek megérkeztek. Nem véletlen, hogy a Számvevőszék csak május–júniusban kezdi az előző év adatainak ellenőrzését. A minisztériumok most kénytelenek előrehozni a költségvetés végrehajtásának a jelentését, noha még nem biztos, hogy minden tétel a rendelkezésükre áll. Lakatos szerint kevés a megadott tíz nap ahhoz, hogy az összesítések elkészüljenek, de legalább konkrét számok jelennek meg, noha azok sem mutatnak teljes képet, mivel nem úgy működik a rendszer, hogy ilyen korán és ilyen hamar központosítsa az adatokat. A szakember úgy véli, Cioloş és a pénzügyi tárca a novemberi költségvetés-kiegészítés idején több bevétellel számolt, vélhetően az európai uniós alapokat is beleszámolták. Ez hiba, mert akkor már mindenki számára világos volt, nem lehet többletnövekedésre számítani. Lakatos hangsúlyozta: az nem gond, ha nagyobb bevétellel számol a költségvetés, a gond akkor keletkezik, ha a kiadások meghaladják a reális bevételeket. Más szóval, ha a kiadásokat a tervezett és nem a befolyt összegekhez igazítják, akkor keletkezik valódi hiány. Ez azt jelenti, hogy a többlet nem eltűnt, csupán nem érkezett be a büdzsébe. Ellenben költeni csak a valós bevétel szerint lehet.

A Számvevőszék tanácsosa elképzelhetőnek tartja, hogy Dragnea a 2017-re vonatkozó kormányprogram elkészítésekor a becsült és nem a valós bevételeket vette alapul. Továbbá nem vette figyelembe, hogy elmaradtak EU-pénzek, csökkent a TVA, a reméltnél lassabb a gazdasági fejlődés. Utóbbi érintette a vállalatokat, mivel kevesebbet termeltek, vásároltak, kevesebbet tudtak befizetni az államkasszába. Egyébként a megtorpanás nem hazai jelenség, az egész Európai Unióban lassult a gazdasági növekedés.

A kormány újévi osztogatására vonatkozó kérdésünkre Lakatos Péter azt válaszolta:

„Ezzel a gazdaságpolitikával akár tartani is lehet a három százalékos deficit küszöböt, de ahhoz élénkíteni kell a gazdaságot, lehívni az európai alapokból a pénzeket, igaz, ehhez önrészt is kell tenni.”

Ami a bér- és nyugdíjemeléseket illeti, azokat az összegeket akár egyensúlyozhatja, hogy a magas keresetek után nagyobb adókat és illetékeket kell fizetni. Továbbá, ha az emberek többet keresnek, többet is költenek. Mindez viszont csak akkor működik, ha élénkül a gazdaság, s történnek komoly beruházások.

 

Iohannis konzultált és kihirdet

A hét folyamán Iohannis államfő a Cotroceni palotába kérette Sorin Grindeanu miniszterelnököt és Viorel Ştefan pénzügyminisztert.

A találkozó után Iohannis újságíróknak elmondta, szót ejtettek a tízmilliárdos lukról is, amiről Dragnea beszél.

„Nem lehet szó hiányról, hanem egy olyan összegről, amely bevételként egész egyszerűen nem valósult meg, ennek okait másoknak kell megmagyarázniuk. Senki nem ment haza a pénzzel”

– fogalmazott az államfő. Azt is elmondta, nem tartja szerencsésnek elhamarkodottan összehozni egy parlamenti vizsgálóbizottságot, mondván „nem szabad a napi politikai csatározások szintjére levinni a kérdést”.

Iohannis lényegében azért kérette magához a kormányfőt és a pénzügyi tárca vezetőjét, hogy a jövő évi költségvetésről tájékozódjon. Ezzel kapcsolatban elmondta, csak három százalékosnál alacsonyabb deficittel számoló, szilárd és fenntartható büdzsét tart elfogadhatónak, a védelemre szánt két százalékkal az össztermékből (GDP).

A megbeszélést követően Iohannis államfő bejelentette, kihirdeti a törvényt, amely adómentessé teszi a kétezer lej alatti nyugdíjakat, és mentesíti a nyugdíjasokat az egészségbiztosítási hozzájárulás fizetése alól. Feltehetően megnyugtatóak voltak Grindeanuék válaszai, illetve Iohannis nem kockáztat további, markáns népszerűségvesztést.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!