Ciuca fogta patthelyzet

2021. 10. 28. 17:13

Lesz vagy nem lesz – ez itt a kérdés. Pontosabban megint itt ez a kérdés. Persze, a bukaresti kabinetről van szó, amelynek tagjai, sőt vezetője mifelénk sűrűn változik. Ez a demokrácia, semmi, de főleg senki nincs bebetonozva. Akár szórakoztató is lehetne, ha éppen nem világjárvány és hazai infláció tombolna. Ilyenkor viszont idegesítő, hogy akik azért kapják a fizetést, hogy az országot adminisztrálják, lényegében saját hatalmi harcaikkal vannak elfoglalva. Simon Judit jegyzete.

Klaus Iohannis és a kormányfőnek jelölt védelmi miniszter tábornok a Cotroceni-palotában. Az elnök embere kormányt alakít

 

Kezdődött azzal, hogy kormány a Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben játszó tagjai kifúrták a kormányból a Mentsétek meg Romániát (USR) két miniszterét. A miniszterelnök szorgalmasan előterjesztette, az államfő mérhetetlen bölcsességében aláírta a felmentésüket. Az USR-sek felkapták a vizet meg a cuccaikat, majd hangos ajtócsapkodások közepette kivonultak a Victoria palotából. Igazuk volt vagy sem, az most mellékes, tény, hogy olyan csinos koalíciós válságot kerekítettek, amilyen a könyvben meg van írva.

Igazából sem a PNL-nek, sem az USR-nek nem volt ideje a kormányzásra figyelni, mert mindkét alakulatban – ráadásul akkor utóbbi is még kettő volt, USR plusz a PLUS –, a saját elnökük megválasztásával és az ezzel járó lobbimunkával voltak elfoglalva. Előbbinek, jó nagy botrányok közepette és Klaus Iohannis hathatós támogatásával Florin Cîțu kormányfő lett az elnöke, utóbbinak, kevesebb botránnyal, de szorosabb küzdelemben Dacian Cioloș, a Renew Europa európai parlamenti frakció elnöke.

Ludovic Orban, expártelnökké válva szakított az államfővel, és ha dolgok így haladnak tovább, szakítja magát a pártot is, minimum kettőbe.

Cioloșt pedig liberális eszméi nem gátolták abban, hogy a Románok Egyesítéséért Szövetség (AUR) szélsőséges nacionalista alakulattal írjon alá bizalmatlansági indítványt, ami alkotmányellenesnek bizonyult. Az USR nem adta fel, csatlakozott a Szociáldemokrata Párt kormánybukató indítványához, velük sikerrel jártak: a Cîțu kabinet megbukott, jelenleg ügyvezetőként működik. Többnyire rosszul – tegyük hozzá.

Az USR azt állította, hajlandók visszatérni a PNL-vel és az RMDSZ-szel alkotott koalícióba, feltéve ha nem Cîțu marad a kormányfő.

Az államfő egyeztetésre összehívta a párvezetőket, de csak az USR és az RMDSZ javasolt kormányfőt. Iohannis első körben Cioloșt bízta meg kabinetalakítással, aki egyszínű kormányt és alakulata programját prezentálta a T. Ház együttes ülésén. Semmi meglepő nem történt: egyből megbukott.

Maradt az ügyvivő kormány a népszerűtlen Cîțuval az élen, akit végül az állam első embere meggyőzött, ne javasolja saját magát miniszterelnöknek, mert ismét megbukik. Cîțu hajlott a szóra és azt a személyt nevezte meg a nemzeti liberálisok javaslataként, akit Iohannis óhajtott: Nicolae Ciuca nyugalmazott tábornokot, jelenlegi ügyvezető védelmi minisztert. Ciucanak gyakorlata van a kijelölt kormányfőségben, amikor Ludovic Orban a rossz választási eredényeket követően kénytelen volt lemondani, akkor is a volt katonatiszt állt be két hétre helyette, hogy aztán – biztos nem önszántából – átadja a helyét Cîțunak.

A pártok összeültek egymással konzultálni, de a nemzeti liberálisok, élükön a duzzogó elnökükkel úgy vélték, nem bocsátanak meg az USR-nek, inkább megkérik a szocdemeket, támogassák a PNL–RMDSZ alkotta kisebbségi kabinet elfogadását.

Iohannis összevonta a szemöldökét, de még nem szól semmit, noha egyre nyilvánvalóbb volt, a bukott kormányfő pártelnökként azért dolgozik, hogy ne alakuljon újra a koalíció, ráadásul azzal a PSD-vel akar egyezséget kötni, melyet az államfő szívből utál. Végül leintette volt kedvencét, és szabad kezet adott a tábornoknak, tárgyaljon a törvényhozási többség kialakításáról. Ez azt jelentette, meghallotta végre Dacian Cioloș üzenetét, hogy szívesen térnének vissza a Victoria palotába, kisebb-nagyobb feltételekkel persze. Cioloș ugyanis kijelentette, az USR nem támogatja a kisebbségi kormányt, pláné akkor nem, ha a PSD támogatja.

Ludovic Orban sem ült tétlenül, nagy dérrel-dúrral kivonult a törvényhozás nemzeti liberális frakciójából, és két csatlakozó társával függetlenként akar tovább dolgozni. Na jó, ez túlzás, ülni a képviselőházban, amelynek elnökségéről már korábban lemondott. A pártszakadás egyelőre várat magára, de már a spájzban van.

Ciuca tábornok fegyverszünetet kért a parlamenti pártoktól, és azt, hogy legalább a téli hónapokban közös erővel támogassák az általa vezetni szánt kisebbségi kormányt. Cioloș megismételte: semmi értelme fegyverszünetről beszélni, az USR nem ellensége a PNL-nek, tessék újrakötni a hárompárti koalíció masniját.

Marcel Ciolacu, a PSD első embere azt mondta, mindenre hajlandók, hogy végre kormánya legyen az országnak, meg hogy a tél várható nehézségei, meg a járványkezelés, meg miegymás, de olyan feltételekhez kötötte a kabinet támogatását, hogy azt lehetetlen teljesíteni, gyakorlatilag a saját programjukhoz igazították volna a kormányzást.

Semmi meglepő nincs abban, hogy a PSD egyelőre távol kíván maradni a kormányzástól. A PNL és az USR népszerűsége zuhanórepülésben, az államfő sem volt soha ennyire népszerűtlen. Ebben akkor is lehet igazság, ha a felmérést a szocdemek rendelték, mert elég kimenni az utcára vagy taxiba ülni, máris a kormány és az elnök hibáira, sőt bűneire terelődik a szó. A PSD arra játszik, mint az elmúlt évtizedekben mindig: a jobboldali, demokratikus – mindegy, hogyan nevezzük – kormányok elviszik balfékségük balhéját, a szocdemek pedig ölbe tett kézzel várják a következő választásokat, amikor akkorát nyernek, hogy még ők is meglepődnek. Addig kevés munkával sok kormányválságot generálnak, ami nagyon megy nekik főleg akkor, ha egy-egy kormánypárt is besegít, mint most az USR.

A PNL végül vagy gondolkodni kezdett, vagy nagyon rájuk szólt Iohannis, ugyanis Ciuca bejelentette, hajlandó tárgyalni az USR-vel, azzal a feltétellel, hogy a kabinet munkájában ne vegyenek részt azok a miniszterek, akik megszavazták a bizalmatlansági indítványt. Kezdődik minden elölről, és marad a kérdés: lesz vagy sem végre teljes jogú kormánya az országnak, és ha lesz, mikor? És meddig



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!