Érettségi – már magyarul sem?
2018. 07. 18. 13:21Ami nem változott: továbbra is a vizsgázók harmadát teszi ki azok aránya, akiknek Romániában nem sikerül az érettségi vizsgájuk, újdonság viszont, hogy az idén a magyar nyelvű anyanyelvi vizsgatételeket legalább annyi kritika érte, mint amennyi panasz a román nyelv és irodalom vizsga nehézsége miatt megfogalmazódik. Munkatársaink összeállítása.
Eredményeket böngésző diáklányok Képünk illusztráció
A tanügyminisztérium közlése szerint 2018-ban országosan 5 százalékkal kevesebb diáknak sikerült az érettségije, mint tavaly. 2017-ben a jelentkezők 72,7 százaléka vizsgázott sikeresen, az idén nyáron az átmenők aránya az óvások utáni végleges adatok szerint csupán 69,7 százalék volt. A magyar anyanyelven érettségiző mintegy 5600 diák gyengébben vizsgázott az országos átlagnál. A tanügyminisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkári kabinetje közölte, hogy a magyar diákok 60,8 százaléka vizsgázott sikeresen, tehát közel 40 százalékuk megbukott. Szűkítve a kört, Bihar megyében 65,1 százalék volt a leérettségizettek aránya, a megye 543 érettségi küszöbéig jutott magyar diákja közül 273-an mentek át a vizsgán, a többi 270 vagy megbukott, vagy nem is jelentkezett a megmérettetésen.
„Nem vagyok híve a statisztikáknak, a számokkal való dobálózásnak – jelentette ki érdeklődésünkre a megyei átlagokra utalva Vad Márta, az Ady Endre Líceum igazgatója –. Azért nem, mert a rideg számok kevésbé tükrözik a mögöttük rejlő valóságot. Arról nem is szólva, hogy értelmetlennek tartom egy kalap alá venni az olyan szakiskolákat, mint a borsi Tamási Áron Mezőgazdasági és Ipari Szakközépiskola, avagy a nagykágyai 1. Számú Szakközépiskola az elméleti líceumokkal (előbbiek egyikében sem akadt sikeresen érettségiző – szerk. megj.), hiszen az előbbi tanintézmények eleve hátrányosabb helyzetből indulnak, ott más mércével kell mérni, a bejutási szint jóval alacsonyabb, mint a líceumokban. Arról nem is szólva, hogy ezekben a különböző mesterségekre képező iskolákban nem kötelező az érettségi vizsga!
Ami bennünket illet, az Ady Endre Líceum a maga 72 százalékos eredményességével jóval a megyei átlag fölött van, 116 tanítványunk közül 84-en vizsgáztak sikeresen. A legtöbben – 22-en – román nyelv és irodalomból buktak. Ez a helyzet általában jellemző, és az is marad, amíg ugyanazok az elvárások nehezítik a kisebbségi nyelven tanuló diákok dolgát, amíg a differenciált román nyelvoktatás reformja nem jut el az érettségi szintig.”
Az igazgatónő véleménye szerint a magyar vizsga sem könnyítette meg a diákok helyzetét, hiszen nehezek voltak az érettségi magyar nyelv és irodalom tételei, a diákok világától távol álló témák szerepeltek. „Az elvárás, amely olyan színvonalú szövegértelmezési és fogalomhasználati jártasságot feltételez a diákok részéről, amivel többségük nem rendelkezik, sokuk számára szinte bevehetetlen akadály. De hadd mondjak még valamit: annak idején én egy 36 fős, magas színvonalú osztályba jártam. Egykori kollégáim közül mindössze tízen maradtunk idehaza, a többiek mind-mind kivándoroltak. A mi gyermekeink mostanában jutnak el az érettségiig. Nos, azt érezzük, hogy nagyon hiányos az a szülői réteg, az az értelmiségi elit, amelyik egy életerős nemzedéket biztosíthatna iskoláink számára.”
Vizsgadolgozatokat javító tanár. Vándorlás megyéről megyére
Összesített adatok
Az idei tanév érettségijének írásbeli vizsgáira 6012 magyar anyanyelvű diák iratkozott be, 2017-ben 6292 diák vizsgázott. Tavaly a magyar tagozaton tanulók 66,24 százaléka vizsgázott sikeresen, ami az idei eredményekhez viszonyítva 5,41 százalékponttal magasabb arányt jelentett. Az óvások után a sikeresen vizsgázó magyar diákok százalékaránya, vizsgatantárgyakra lebontva a következő: magyar nyelv és irodalomból 96,35 százalék, román nyelv és irodalomból 69,53 százalék, matematikából 76,61 százalék, történelemből 98,95 százalék választott vizsgatantárgyból 92,17 százalék ért el átmenő jegyet.
A sikeresen vizsgázók aránya a reál szakosok körében 58,69 százalék, míg a humán szakosoknál 68,08 százalék. Az előző évekhez hasonlóan, az idén is román nyelv és irodalomból vizsgáztak a leggyengébben a magyar diákok. A tavalyi tanévhez viszonyítva 6,48 százalékponttal csökkent a sikeresen vizsgázók aránya; 2017-ben a tanulók 76,01 százaléka ért el átmenő osztályzatot.
Magyar nyelv és irodalomból 1,3 százalékponttal csökkent a sikeresen vizsgázók aránya a 2017-tel összevetve.
Nem volt vonzó az előkészítő
Bizony, felekezeti iskoláink Nagyváradon nem excelláltak az idén. A Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium 48 végzőse közül tizenhatan vehetik kézbe az érettségi diplomát, a Szent László Teológiai Lícem 42 végzőse közül pedig csupán tizenegyen. Az előbbi tanintézetben huszonnégyen, az utóbbiban húszan buktak meg románból. Vidéken se rózsásabb a helyzet: Székelyhídon 53-ból 26-an, Margittán 85-ből 38-an, Nagyszalontán 52-ből 22-en, Érmihályfalván pedig 22 jelentkezőből öten vizsgáztak sikeresen.
Zeffer Tímea Erzsébet, a mihályfalvi középiskola igazgatója szerint már indulásból baj van az alapokkal, hiszen sok olyan tanuló is bekerül felsőbb osztályokba, akiknek nyolcadikban, a felmérő vizsgán elért áltagjegye meg sem közelíti az ötös átlagot. „Csodatevésre mi sem vagyunk képesek, a tanulóink nagy része ezen a színvonalon jut el az érettségi küszöbéig. Pedig mi mindent elkövetünk annak érdekében, hogy sikeresen vizsgázhassanak. Már ősszel elkezdjük a 12. osztályosokkal minden érettségi tantárgyból az előkészítést, év végén három hétig intenzív kurzust tartottunk mindegyik tantárgyból. Csakhogy ezeken az előkészítőkön nem kötelező a megjelenés. Sajnos a diákok nagy része meg se jelent ezeken az órákon. Pedig háromszor találkoztunk a szülőkkel ebben az ügyben, igyekeztünk megértetni velük, hogy gyermekeik számára mennyire fontosak volnának ezek az órák. Sajnos, sem a szülők, sem a tanulók nem vették komolyan ezt a lehetőséget. Ez meg is látszik az eredményen: a huszonkettőből tizenheten nem mentek át, közülük tizenegyen románból is buktak. Nem csoda, hiszen nem értették, egyáltalán mit is várnak tőlük. Különben magyarból sem volt könnyű megérteniük, mi a tételek megfogalmazóinak az elvárása. Természetes igény, magától értetődő elvárás volna az érettségi tételek egyszerűsítése és közérthetővé tétele. Nélkülözhetetlen lépés lenne afelé, hogy megőrizzük magyar iskoláinkat, hogy a magyar diákok számára vonzóként jelenjen meg az anyanyelven való tanulás lehetősége.”
A magyar érettségi tételeivel kapcsolatban nem érzi jogosnak a kritikákat András Emese váradi magyartanárnő, az Ady Endre Líceum magyar katedrájának a vezetője, akit a Bihari Napló szólaltatott meg: „Az idei magyar érettségi tételsor nem volt nehezebb a sokévi átlagnál, és a témát sem lehet depressziósnak nevezni” – fogalmazott, majd hozzáfűzte: „Az kortünet inkább, hogy devalválódtak a régi értékek, mert a politika elhasználja azokat, de ez nem az értékeknek a hibája, hanem a társadalomé; az önfeláldozás azért még emberi érték marad”. András Emese az önfeláldozás és a mártírhalál életidegensége kapcsán kifejtette: ha az a szempont, hogy mi áll közel a mai fiatalok világához, „akkor végülis két-három dolgot lehetne tanítani: az egyik a szerelem, vagy inkább a szex, mert a szerelem is eléggé életidegen már, a másik pedig a pénz vagy karrier.
A kortárs irodalmat is sokan kérik számon, de az folyamatosan utal a klasszikus irodalomra, és hogyha nincs klasszikus műveltség, akkor nincs mire építeni a kortárs irodalmi műveltséget. Nem lehet csak gagyi dolgokat tanítani, mert gagyi a világ! András Emese szerint nem a tételekkel van baj, hanem a nem egységes javítási szempontokkal. „Értelmetlen dolognak tartom, hogy más-más megyében javítják a dolgozatokat, de ha már így van, akkor sem értem azt, miért nincs valaki, aki ezt az egészet kézben tartaná és koordinálná, hogy ne forduljon elő az, hogy az egyik megyében magasabb elvárások vannak, a másikban meg alacsonyabbak”. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az idei érettségin a Bihar megyei magyar diákok dolgozatait kijavították egyik megyében, de akik fellebbeztek, azoknak a dolgozatai egy másik megyébe kerültek, ahol legalább egy jeggyel magasabb értékelést kaptak.
Amiről talán a legkevesebb szó esik, hogy mennyire ellentmondásos az, hogy miközben manapság egy érettségi diploma úgyszólván semmit nem ér önmagában, túl azon, hogy feljogosít arra, hogy a végzős diák megcélozzon egy felsőoktatási intézményt, a vizsga körül mekkora felhajtás van, bekamerázott termek, ideges, stresszelt pedagógusok, más-más megyében javított dolgozatok stb. Ugyancsak nagy az eltérés a legtöbb iskolában elsajátított tananyag és a kapott tételsorok között.
Magyar nélkül jobb?
Igen érdekes nyílt levelet tett közzé a kolozsvári Krónika napilap. Ebben Lukács János István, a tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum tanára egyebek közt így fogalmaz, ismeretlenül vitázva a fentebb idézett nagyváradi kolléganőjével:
„Nagyon sokan a magyar vizsgától tartottak a leginkább. Attól a vizsgától, amely elvileg a legkönnyebb kellene legyen, és amelynek – normális körülmények között – emelnie kellene az érettségi átlageredményét. A félelem nem is volt egészen alaptalan, a 18 diákból ugyanis 9-nek emelte, 9-nek pedig rontotta az átlagát a magyar irodalomból szerzett vizsgajegy. Megnéztem több kolozsvári magyar iskola adatait, és sajnos a Jósikánál rosszabb arányokra is találtam példát, az egyik középiskolában például a sikeres érettségizők 83 százalékának jobb eredménye lenne a magyar érettségi nélkül. Ez az arány egészen elképesztő. Nem bukott meg magyarból senki, de az érettségi átlag a magyar vizsga miatt romlott döbbenetesen sok esetben. (…) A probléma nem önmagában a vizsgatétel témaválasztásában rejlik. Annál inkább abban az elvárásban, amely olyan színvonalú szövegértelmezési és fogalomhasználati jártasságot feltételez a diákok részéről, amivel többségük nem rendelkezik, és nem is rendelkezhet.
Lukács János István a megoldást nem a tanterv lebutításában látja: „Nem arra van szükség, hogy kivegyük a tantervből a Szigeti veszedelmet és Az arany embert. Egy művelt magyar embernek mindkettőről – és természetesen sok más műről is – kell legyen legalább némi fogalma, függetlenül attól, hogy mennyire nehézkes a nyelvezetük. Viszont az érettségi tételek egyszerűsítése és közérthetővé tétele fontos lépés lehetne afelé, hogy magyar iskoláinkat megőrizzük, és a magyar diákok számára vonzó lehetőségként jelenjen meg az anyanyelven való tanulás alternatívája. Bőven elegendő az óráról órára való készülés magyarból, semmi szükség arra, hogy az érettségivel is ráhozzuk a frászt a magyar gyerekekre. Egyáltalán nem hiszem, hogy ördögtől való gondolat lenne, ha a „hétköznapi” irodalomtanítást – amit amúgy is jegyekkel értékel a tanár – a mostanihoz képest sokkal lazább szálakkal kötnénk a végső megmérettetéshez. Könnyebb és egyszerűbb érettségi tételekre volna szükség, olyan vizsgára, ahol tízest szerezni nem lehetetlen, viszont a bukáshoz aztán tényleg tehetség kell.”
Amúgy ami az idei érettségit valóban megkülönbözteti a korábbiaktól, az az, hogy a magyar nyelv és irodalom vizsgára kapott jegyek ha nem is a bukások számát növelték, de a többi vizsgával együtt nagyon sok végzős diák jegyén rontottak. Érdemes lenne a szakembereknek egy – iskolatípusonként differenciált – felmérést készíteniük erről a jelenségről. E vizsgálat arra is kitérhet, megállja-e a helyét a feltételezés, hogy a reál szakos maturandusok magyarból nehezebb tétellel szembesültek, mint a humán szakosok.
A nagylaki szlovák tannyelvű Jozef Tajovsky líceum. Sok hűhó majdnem semmiért
Az idei érettségi vizsgák eredményei megyei, iskolánkénti bontásokban itt tanulmányozhatóak.
Előnyben a nem magyar kisebbségiek?
Egyes pedagógusok szerint jóval könnyebb helyzetben vannak a nem magyar nyelven anyanyelvükön érettségiző romániai nemzetiségi fiatalok. Ugyan nyelvi nehézségek folytán nem áll módunkban valamennyi hazai kisebbségi nyelvű vizsgatételt tanulmányozni, illetve ezek román fordításairól nem tudunk, a német nyelvű vizsgatétel bizonyosan diákra szabottabbnak tűnik. Valóban irodalomtudósnak kell lennie egy középiskolát végzett, ráadásul sok esetben reál szakos fiatalnak? Talán a legfontosabb az lenne, hogy az iskoláit végezve ott tartson, hogy legyen egy általános műveltségi alapja, szabatosan és helyesen tudjon fogalmazni az anyanyelvén, szóban és írásban egyaránt.
Ugyan az egyes tételek nehézségének összevetése ugyan szubjektív, az adott nyelvű tananyag ismerete is szükséges valamiféle összevetéshez, az alábbiakban néhány nem magyar kisebbségi tannyelvű iskola tanulóinak anyanyelvi vizsgaeredményei összevetve a magyar diákokéval mégis elgondolkodtatóak.
Bodonosi Szlovák Líceum:
17 érettségiző közül 15 átmenő, 2 nem jelent meg, senki nem bukott
Eredmények szlovák nyelvből: 9,80 9,45 9,45 8,95 8,35 8,1 7,3 7,1 7 6,6 6,25 6,1 6,05 6 6
Jozef Gregor Tajovsky Szlovák Líceum, Nagylak:
12 érettségiző közül 10 átmenő, 1 megbukott, 1 nem jelent meg
Eredmények szlovák nyelvből: 10, 9,7 9,55 9,35 9,35 9,2 8,9 8,65 7,55 6,75 5,75, bukó: 5
Friedrich Schiller Líceum Nagyvárad:
16 érettségiző közül 10 átment, 6 megbukott
Eredmények német nyelvből: 9,5 8,2 7,75 7,65 7,1, bukók: 6,9 6,2 5,85 5,65 5,4 5,25
Doszitej Obradovics Szerb Líceum Temesvár:
30 érettségiző közül 25 átment, 5 megbukott
Eredmények szerb myelvből: 9.9 9,9 9,9 9,9 9,75 9,7 9,55 9,45 9,35 9,15 9,15 9,0 8,9 8,8 8,8 8,65 8,6 8,5 8,3 8,1 7,95 7,8 7,35 5,4 5,1 bukók: 8,35 7,85 7,8 7,4 6,15
Hosszú évek óta jelennek meg hasonló témájú összefoglalók, ilyenkor nyár derekán, az érettségi, a fellebbezések után, az őszi pótérettségi előtt. Csak éppen a helyzet nem változik, mintha a pedagógus szakma lépne túl a legkönnyebben a sok száz, sok ezer tanuló és családjaik életét megkeserítő jelenségen. A téma iránt érdeklődve abban bíztunk például, hogy az RMPSZ honlapján találunk néhány témába vágó szakcikket, vitaanyagot, interjút, stb., ám hiába keresgéltünk, a pedagógusok szövetsége oldalán semmilyen publikációra nem akadtunk e tárgykörrel kapcsolatban.
Ossza meg másokkal is!
Tweet
Szóljon hozzá!
