Kampány, járvány üzemmódban

2020. 07. 14. 09:59

„Mialatt a közösségi hálók népe azon vitázik, hogy van vagy nincs vírus, és menteni próbálják magukat és az országot a világhatalom veszélyeitől, a való világban elkezdődött a választási kampány.” Simon Judit írása.

 

Már nagyon vágyom a politikára, pontosan arra, amit már annyira untam a járvány előtt. Mert most már a járvány-témájú hírek és vélekedések özönét unom, de nagyon. Azt, hogy a bárhová nézek, vagy azt mondják, hogy ejnye, vagy azt, hajaj. Ejnye, mert a szabadságunkra törnek, maszkkal és hőmérőkkel döntik meg a demokráciát. Hajaj, mert semmi sem olyan, mint volt, bezzeg a mi időnkben. Még csak annyit jegyzek meg, hogy a bezzeg a mi időnkben is mostam kezet és nem ölelkeztem fűvel, csak fával.

Kész felüdülés a hírekben másról is hallani, mint járványról, vírusról és a többiről, ami ezzel jár. Igaz, most a felsőház is ezzel van elfoglalva, de ott már terjed a kampány illata, és terjed a tévében is. Sajnos a közösségi hálón továbbra is a hírek és álhírek vitája tombol, a politikában inkább a kül-, mint a bel- jelenik meg, még csak párat kell aludni, és lesz ott is kampány a javából.

A legnyíltabban a romániai magyar alakulatok kezdtek a kampányba. A nyilvánosság elé tárták a helyhatósági választásokra készült programjaikat, megnevezték a polgármester- és megyei tanácselnök jelöltjeiket, részben ismertették a helyi és megyei tanácsosi listákat. Ne is álmodjanak róla, hogy kommentáljam.

A kormánypárt és az ellenzéki alakulatok csak a fővárosi polgármesterjelölt nevét hangoztatják, különben majdnem olyan, mintha nem is közelednéne a választás. Pedig dehogynem és a vírus mögé bújva folyik a kampány, mint csapból a víz.

Kezdjük ott, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kabinetje, amilyen jól kezdte kezelni a járványhelyzetet márciusban, mára úgy elszúrta, hogy tanítani kellene, mint ellenpéldát. Orban, a Ludovic úgy belejött a szükségállapotba, hogy elfelejtette a törvényhozást, az alkotmányt és a taláros testületet, és azt is, hogy sem egyik, sem másik nem tartozik a baráti köréhez. Pedig nem ötletszerűen kellene vezetni az országot, hanem az alaptörvény és a jogszabályok alapján. Az államfő tehet úgy, mintha nem venné észre, milyen bakikat követnek el kedvencei, de attól még elkövetik. Néha Iohannis is belátja, hogy nem lehet, sőt, nem illik kihagyni a döntésekből a törvényhozást. Mert a neve is azt mutatja, hogy ő hozza a törvényeket, a kormány pedig mint végrehajtó hatalom, végrehajtja azokat.

A baj ott kezdődött, hogy a nemzeti liberális kormány a szükségállapot lejárta után is hozta a korlátozó rendeleteit. Indokoltan ugyan, de alkotmányellenesen. Jó, az alkotmánybíróság sem a grál lovagok gyülekezete, de ha nincs más, ezzel kell vonulni.

Első körben, a készültségi állapotot kínkeservesen ugyan, de megszavazta a parlament két háza, de a továbbiakban tényleg kellett volna egy jól kidolgozott törvény a járvány megelőzésére, bizonyos szabályozásokat kellett volna érvényesíteni.

Amikor a taláros testület kimondta, hogy alkotmányellenes az elkülönítés és a hivatalos vesztegzár, és ennek következtében az állampolgárok hanyatt-homlok menekültek a kórházakból és fütyültek az elszigetelődésre, a kormány is észbe kapott, s megírt egy elég felületes törvénytervezetet. Holott, ha kicsit is belegondolunk, kiderül, tényleg szükséges lenne egy jól kidolgozott, értelmes járványügyi jogszabályra, mert részint ez a vírus nem úgy viselkedik, mint aki hamarosan elkotródna, de ha igen, akkor sem árt, ha az országnak van pandémiákra vonatkozó törvénye, hogy ne kelljen fejvesztve improvizálni.

A képviselőházban számos módosítással ugyan, de átgyúrták a sebtében megírt tervezetet, a felsőházban viszont megakadt. Persze, nem véletlenül. A Szociáldemokrata Párt (PSD) mintaszerűen meglovagolja az emberek álhírek és egyéb ügyes manipulációk nyomán felébredt „szabadságvágyát”, azaz a maszk, a hőmérő és karatén iránti ellenérzéseit, és ennek fényében bogarászta a tervezetet. Még egy kisebb tüntetést is összehozott, hogy lám, kér a nép, és csak ők, mármint a szocdemek adnak, adnának neki. Láss csodát, még Raed Arafat államtitkárt is belekeverték egy fake newsba. Arafat eddig hitelesnek bizonyult a közvélekedésben, őt gyorsan le kell járatni, mert benne sokkal többen bíznak, mint a kormányfőben és az ő kabinetjében. Nem is csoda, maguknak sikerül ellentmondaniuk, a miniszterelnök pedig folyton dühös és fenyegető, hát így nem számíthat nagy népszerűségre.

A járvány pedig terjed, egyre többen fertőződnek meg, Románia bekerült a sárga zónába, mind több ország zárja ki az állampolgárait vagy szab lehetetlen, de főleg sok pénzbe kerülő feltételeket a beutazáshoz.

Az ellenzék bízvást mutogathat a kormányra, hogy lássátok, mindez miattatok történik, mert nem tudjátok kezelni a helyzetet. Meglovagol minden tévedést, bakit, amelyekből olyan sok van, hogy belefáradhatnak a sok vágtába.

Azért a kormánypárt is kieszel ezt-azt a népszerűségének növelésére, csak az a baj, hogy mind rövid távú terveket prezentál, amelyek a gazdasági szakemberek szerint jövőre, de két év múlva biztosan visszaütnek. Az Első Lakás programot átalakították Új Lakás programmá, garantált hitellel 140 ezer euróig. Tudják, ki vesz ilyen drága lakást?  Jó, ne ragozzuk, hogy lehet eladósítani a lakosságot, mekkorára növelné ez az amúgy is egyre nagyobb inflációt.

A PSD „harcol” a 40 százalékos nyugdíjemelésért, a kibicnek semmi sem drága, a kormány megmondta, nem lehet, nincs rá fedezet. És tényleg nincs miből, mondom én, mint nyugdíjas, akinek jól jönne az emelés.

Az oktatási miniszter mindenkit megnyugtatott, hogy akinek nincs kütyüje az online oktatáshoz, lesz neki, már ki is írta a tendert a tárca. Ez szép is lehetne, de jönnek azok a fránya civilek és megkérdezik: ahol villany sincs, hogy lehet online tanulni? És a kérdés jogos, ha körülnézünk a kis falvakban és nyomornegyedekben.  

Szóval, mialatt a közösségi hálók népe azon vitázik, hogy van vagy nincs vírus, és menteni próbálják magukat és az országot a világhatalom veszélyeitől, a való világban elkezdődött a választási kampány. Az eredmény, néhány várost és megyét leszámítva előreláthatatlan, nem beszélve az országos választásokról, ahol a jobboldali kormány balféksége miatt olyan meglepetés jöhet, hogy a fal adja a másikat.

Olyan érzésem van, hogy a csodával határos módon ugyan, de aki most logikus, okos, a legkevesebb gazdasági visszaesést, az infláció megfékezését célzó és végrehajtható programmal áll elő, amiből a kultúrát sem hagyja ki, annak esélye lehet megszerezni a többséget a helyi, megyei és fővárosi törvényhozásokban.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!