Kormánybuktatás fityisszel

2019. 10. 13. 17:01

Úgy buktatták meg a kormányt, hogy a bizalmatlansági indítványt összehozó pártoknak gyakorlatilag fogalmuk, nem volt, mi következik. Minden alakulatnak van valamilyen elképzelése az elkövetkező időszak tennivalóiról, ám ezek korántsem klappolnak egymással. Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke annyira vágyik már a Victoria palotába, hogy társaival nagyvonalakban megfogalmaztak egy kormányzási programot, ami vagy kivitelezhető néhány hónap alatt, vagy nem. De inkább nem. Simon Judit összefoglalója.

Teodorovici pénzügyminiszter nem mindig a szavak embere

 

Kezdjük az elején.

Nemzeti Liberális Párt (PNL), Mentsük meg Romániát Szövetség (USR), Pro Romania, Népi Mozgalom Pártja (PMP), Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE), RMDSZ, kisebbségi frakció tagjai. Ennyien kellettek ahhoz, hogy megbuktassák a Viorica Dancila vezette kormányt. Összesen 238 szavazat jött össze, öttel több a minimálisan szükségesnél. Ebből négy, alighanem aranyáron mért szociáldemokrata voks.

Amikor kiderült, hogy sikerült megbuktatni a szociáldemokrata (PSD) kormányt, az egyenes adásokban látottak alapján az ellenzék ünnepelt, a kormányfő és emberei pedig mintha megnyugodtak volna.

A szocdemek közül sokan meglepődtek, lehet, nem mindenki volt beavatva a stratégiába, de igazából senki nem volt ideges. Teodorovici pénzügyminiszter a parlamentben fityiszt mutatott, mint aki azt mondja, majd meglátják, mi vár rájuk.

A kormánybuktatóknak ugyanis fogalmuk sincs arról, hogy mi a helyzet az államkasszával, hogyan alakítanak kormányt, hogyan vezénylik le a választásokat.

Továbbá  a PSD-nek nem lesz kevesebb törvényhozója, és a volt ellenzéki alakulatoknak sem lesz több.

A szocdemek ellenzékbe vonulnak, mialatt jól felkészülnek a jövő évi helyhatósági és törvényhozási választásokra. Nagyban segíti őket az elnökválasztási kampány, ami máris elkezdődött. Nagyjából ez történt 2015-ben, hogy rá egy évre akkorát nyerjenek a szocdemek, hogy a fal adta a másikat. Vélhetően idén is erre készülnek, ezért nincsenek túlságosan elkeseredve a bukás miatt. No meg eljött a párton belüli tisztázások ideje, de ez más téma.

 

A folytatás

A siker után, még aznap kezdtek felszínre törni a bizalmatlansági indítványt aláírók közötti ellentétek. Az USR jelezte, nem akar kormányozni, hanem az előrehozott választásokat szorgalmazza. Az előrehozott választásokat legkorábban 2020 februárjában vagy márciusában lehetne megrendezni. Részint, mert az alkotmány előírja, hogy elnökválasztás előtt nem lehet feloszlatni a törvényhozást, másrészt, mert hosszadalmas a procedúra: az alsó- és felsőház együttes ülése kétszer kell elutasítsa az államfő által kijelölt miniszterelnököt és ennek kabinetjét. Nincs az a szenátor vagy képviselő, aki közel egy évvel szívesen megrövidítené saját mandátumát, a vele járó biztos jövedelemmel. Továbbá ehhez szükségesek lennének a szocdemek szavazatai, akiknek nem érdekük az előrehozott választás, mert kell az idő a felkészülésre, valamint arra, hogy erodálódjon az éppen kormányzó ellenfél.

Victor Ponta zsebpártja, a Pro Romania hirtelen felértékelődött, mert szükség van a szavazataikra. Ponta, akit elemzők a kormánybuktatás valódi nyertesének tekintenek, kijelentette, az elkövetkező időszakra a PSD-vel közös kormányzást véli a legcélszebbnek. Ez is más történet, de érdemes megjegyezni, hogy a volt kormányfő és pártelnök sose mondott le arról, hogy egyesítse a baloldalt, azaz továbbra is a szocdemek első emberének státusára törekszik. Nem reménytelenül.

A PMP szokása szerint lavírozik és kavarja a lekvárt, az ALDE maradványai úgy tesznek, mintha léteznének, és bevinnének az új kormányprogramba néhány régi elképzelést, főleg az igazságszolgáltatással kapcsolatban.

A PNL bevállalná a kisebbségi kormányzást, ha a többiek kívülről támogatnák, de egy koalíciós kormányt is szívesen elvezetgetnének. Ludovic Orban bármit bevállal, csak végre miniszterelnökként nézhessen a tükörbe, még akkor is, ha a mandátuma csak egy évre szólna. Mintha a nemzeti liberálisok nem lennének tisztában az ország jelenlegi helyzetével és nem számolnának a következményekkel.

Ezúttal az RMDSZ tűnik az egyetlen alakulatnak, amely reálisan látja a helyzetet, tudja a tennivalókat és számol a következményekkel. Kelemen Hunor elnököt nem bódította el a hajszálon múlott győzelem, hanem a tennivalókra fókuszál: az elkövetkező időszakban a kormánynak – bárki legyen és vezesse – döntenie kell a költségvetés kiegészítéséről, el kell készíteni a következő év büdzséjét, le kell vezényelje az elnök-, a helyhatósági, majd a törvényhozási választásokat. A többit a jövő évi választások után, a parlamenti többség alapján alakult kabinetnek kell elvégeznie. Ennek a kormánynak semmi extrát  nem kellene bevállalni, vélte Kelemen. 

Klaus Iohannis államfő úgy tett, mintha nagyon örülne a Dăncila-kabinet bukásának, holott elveszítette a boxzsákot, amit püfölhetett volna a kampány során. Talán annak örül, hogy az őt támogató liberálisok szervezik majd a választásokat, és abban reménykedik, hogy nem csalnak majd túl nagyot. Tény, hogy a sikeres bizalmatlansági indítvány másnapján tanácskozásra hívta a pártokat.

A PSD nem ment el a találkozóra. A Pro Romania küldöttségét az alelnök, nem Victor Ponta elnök vezette. A PNL bemutatta a kormányfőjelöltjét és programvázlatát, a többi alakulat vezetői kifejtették, mit szeretnének az elkövetkező időszakban. Nagy elképzelések, nagy remények. Az RMDSZ a jövő évi büdzsét szeretné mielőbb látni, különben leáll az ország.

Az államfő hétfőre, keddre ígérte, hogy megnevezi a miniszterelnök-jelöltet, akit szinte bizonyosan Ludovic Orbannak hívnak, noha más, a PNL-én kívüli nevek is felmerültek. Az összes alakulat egyetért, hogy politikai kormány szükséges, bár nem ártana egy szakember kormányfő. Iohannis is sürgősnek véli a kormányalakítást, de nem zárkózik el az előrehozott választásoktól sem, amennyiben mindenki bevállalja.

 

Ami következhet

Noha nagy az öröm, hogy megbukott a PSD kormány, a jövő korántsem olyan rózsás, mint amilyennek tűnik. Három lehetőség körvonalazódik: kisebbségi kormányzás bizonytalan parlamenti támogatással, koalíció számos egyeztetés után és számtalan vitával, valamint előrehozott választások. Utóbbit akár ki is lehet zárni, mert, mint jeleztük senki nem akar majd lemondani a mandátumáról, noha a nemzeti liberálisoknak és a többieknek sokat számítana a pár hónap előny. De ahogy egyik elemző fogalmazott, a honatyák még a macskát is megszavazzák, csak ne legyenek előrehozott választások. A kisebbségi kormánynak nem csak a törvényhozásban gyűlhet meg a baja a törékeny többséggel, de a minisztériumok második, harmadik és sokadik vonalában dolgozó szocdem-emberekkel, a megyei és városi PSD-s elöljárókkal, mindenféle állami intézmény vezetőivel, akiket a volt kormány helyezett tisztségbe. Az egész apparátus lecseréléséhez nem elegendő az egy év.

És akkor még nem beszéltünk a pártok közötti vitákról, hatalmi harcokról, a kampányról, ahol mindenki villogni akar és próbálja elkerülni, hogy azonosítsák őket a megkötött kézzel dolgozó kormánnyal.

Amúgy a kormányalakítással azért is sietnek, mert jelenleg a Dancila kabinet ügyvezetőként ugyan, de vezeti a végrehajtást. Teheti ezt még 45 napig. Amennyiben nem alakul új kormány, de ráhúznak az előrehozott választásokra, akkor továbbra is a jelenlegi kabinet ügyvezeti az országot.

Folytatás következik Bukaretben és lapunkban.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!