Simon Judit: Oltomiglan napló 6.

2021. 01. 07. 22:01

Megjött az új esztendő, vele együtt a mindenévi remény: jobb lesz, mint az előző. 2021-nek nem nagy kihívás jobbnak lenni, úgyhogy, hátha tényleg. Látszik a fény az alagút végén, és én nagyon remélem, nem vonat világít, hanem az oltás megfékezi ezt a mindent leállító, felborító járványt. Addig is, engedve kedves emberek unszolásának, naplót írok. Nem tudom, hány napig vagy hétig, esetleg hónapig tart, csak akkor zárom le, ha megkaptam a második szurit.

 

Ma sajtót olvastam, és bocsánat, de nagyon röhögök. Tessék elképzelni, négy élelmes román állampolgár tetőket lopott Angliában. Nem, nem elírás, tetőket, konkrétan templomtetőket. A négy délromániai fickó körbejárta a ködös Albiont, kinézete magának valamelyik kis település templomát, majd hajnal körül, amikor még a madarak is alszanak, felmásztak, leszedték az ólomból készült födémeket, majd eladták egy birminghami ócskásnak, nem kevés pénzért. Így lopakodtak és lopkodtak ők pontosan és szépen négyen éveken át, ameddig rendőrkézre nem jutottak. Kiderült, hogy mintegy kétmillió angol font kárt okoztak, amiért nem csak hosszú éveket kell börtönben tölteniük, de a vagyonukat is elkobozzák, ami körülbelül a kár felét fedezi. Azért, ha jól belegondolunk, egymillió font sem kevés pénz. A négy betyárnak vélhetően nem lesz ideje berendezkedni az angol cellában, mert a brexit következtében London a köztörvényeseket visszaadja az anyaországuknak. Itthon majd ameddig várják, hogy elmúljon a járvány, írnak a börtönben egy-két könyvet, aztán kezdhetik elölről, ha nem Britanniában, akkor valamelyik más ólommal fedett templomokkal rendelkező európai országban. Azért el kell ismerni, a fiúk keményen megdolgoztak azért a fejenként pár százezer fontért.

És még mindig nem tudom abbahagyni a vihogást. Az egyik román nyelvű portál szalagcímben közli, hogy a szerdai sajnálatos washingtoni események után letartóztatási parancsot adtak ki Donald Trump ellen. Mi van, de hiszen még elnök – mondom magamnak, ameddig megnyílik maga a cikk. És tényleg kiadták ellene a letartóztatási parancsot, de nem az Egyesült Államokban, hanem Irakban. Bagdadban ugyanis arra a következtetésre jutottak, hogy tavaly januárban ő ölette meg egy félkatonai, terrorizmussal gyanúsított szervet főparancsnokát, vagy mijét. Azóta keresik a tettest, most úgy vélik, megtalálták. A tomboló Trump akkor lenne bajban, ha ezt a parancsot Washingtonban keltezik. A törvény szigorát megelőzve Mark Zuckerberg sújtott le Donald Trumpra: megszüntette a Facebook fiókját. Másképpen mondva: megvonta tőle a szót.

Lehet, hogy a harmadik mai sajtócsemegémen bosszankodni kellene, de képtelen vagyok abbahagyni a nevetést. A hír: a máramarosi Apjok Norbert nem mond le a képviselői mandátumáról. Ez neki a második mandátuma az RMDSZ színeiben, és gondolom, már megszokta, sőt megszerette a Képviselőházat, maradna még négy évig. Miért kellene lemondania? – kérdezhetné bárki, aki még nem olvasott a témáról valamelyik magyar vagy román nyelvű portálon.

Szóval Apjok úrnak nincs felsőfokú végzettsége. Ő ugyan azt hitte, hogy korábbi külföldi, felsőfokú képesítésnek gondolt tanfolyami oklevelét elfogadják itthon, de nem, nem lehet honosítani. Én úgy értettem, hogy még pénzt is adott érte, mert azt mondja, neki úgy adták el, hogy mindenhol érvényes. (Ahogy valaki ma megjegyezte, itthon akár doktori címet is vásárolhatott volna magának.)

A törvényhozók felsőfokú végzettségét nem a romániai választási törvény, hanem az RMDSZ belső szabályzata írja elő. Amikor Apjok ősszel felkerült a máramarosi lista élére, akkor előtte írásba adta, hogy bejutás esetén nem veszi át a mandátumát, mert ugye nincs neki meg, illetve nem honosítható a szükséges végzettsége. Ezt a szövetség vezetése tudomásul vette, és kész. Igen ám, de a jelöltből választott lett, aki ezeket írta a facebookon: „Decemberben, a választások előtt iktattam a lemondásomat a listáról, ebben jeleztem, hogy nem veszem fel a mandátumot. Nem kaptam rá választ, így letettem az esküt.

Úgy érzem, hogy a megyei tisztújítások közeledtével olyan erők mozdultak meg ellenem, amelyek a magyar érdekvédelmi szervezetből történő eltávolításomat követelik, nem pedig a képviselet javítását, eredményesebbé tételét.” Mondom én, ha nem szeretik Nagybányán, megy a fővárosba. Kelemen Hunor szövetségi elnök, kormányfőhelyettes személyesen és nyilvánosan is emlékeztette a vállalására. Csakhogy Kelemen sem figyelt oda, amikor megkérte Apjokot, vegye át a mandátumát, szavazza meg a kormányt és utána mondjon le róla. A szövetségi elnök mindennel számolt, csak az emberi tényezőt hagyta ki a kalkulusból.

Namármost, azt az óvodások és tudják, hogy a választott képviselőt nem lehet visszahívni. Persze, az alakulata megbüntetheti, megvonhatja tőle a bizalmat, szamárfület mutathat neki, de attól Apjok képviselő még, képviselő marad. A jelek szerint ugyanis ő nem akar lemondani és kész. Gondolkodási időt kért, gondolkodott, és marad. Erre mondják váradiasan, hogy úgy átverte az RMDSZ vezérkarát a palánkon, mint Mari néni a kutyagumit.

Apropó kutya. Ma beugrott hozzám Tasnádi-Sáhy Péter, tudják a fiatal barátaim, vagy én nevezem őket, örökbefogadóim férfi tagja. Elhozta a baksz vizet és már rohant is haza, mert tüzel a Gerda, őrizni kell a kerítést. A kutyát gombóckorában fogadták örökbe, pontosabban szedték össze egy autó alól, azóta szépen megnőtt, ügyesen átugorja, vagy kiássa a kerítést. Ez a négy és fél éves életem pasijának remek szórakozás, Péternek viszont munka.

Hát ez történt máma itthon és a nagyvilágban. Még mondja valaki, hogy el vagyunk mindentől zárva. Mosolyjel.

Virtuális ölelés.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!