Simon Judit: Vesztegzár-napló 5.

2020. 03. 21. 22:27

Barátaim biztatására, úgy döntöttem, megpróbálok két hétig, egy karantén idejéig egyedül a lakásban maradni. Azaz nem kilépni a bejárati ajtón. S ha már itthon vagyok, gondoltam, legyek divatos: naponta írjak valami jegyzetfélét. Valami jókedvűt, ha sikerül, vicceset. Semmi vírusjelentés, semmi ilyen-olyan statisztika. Mondhatnánk, lejegyzem és megosztom a csacskaságokat, amik eszembe jutnak az önkéntes elvonulás egyedüllétében.

 

Ötödik nap (március 21., szombat)

Most pár napig nagykanállal eszem. Reggel jött ugyanis Piroskám és finomságokat főzött. Hozott otthonról almás sütit és mesés savanyúságot. Útközben vásárolt a lakótelepi kis boltban, ahol szigorúbban tartják be a szabályokat, mint a patikában. Piroska mesélte, hogy kézfertőtlenítés van, árutapogatás nincs. Amihez hozzáér, azt be kell tenni a kosárba és hazavinni. Piroska a segítőm és barátnőm, igazából családtaggá vált a közel húsz év alatt. Maszkkal jött be, átöltözött, cipőt cserélt, kezet mosott, de mindig így tesz, amikor megérkezik. Hozott kávét és cigit is a boltból.

Nekifogott főzni, közben kávéztunk, megbeszéltük a világ dolgait. Közel lakik hozzám, beteg, idős édesanyját gondozza, nagyon vigyáz magára és az anyukájára. Míg nálam van, a nővére felügyeli a nénit.

Persze, hogy belenassoltam a készülő ebédbe, de ember legyen a talpán, aki ellenáll a forró húslevesnek és az éppen elkészült rizses húsnak. Készült még vadas marhából lisztesgaluskával. Ez olyan, mint a nokedli, csak nagyobb.

A lakás ki van takarítva, fertőtlenítve, egész jó illatú szert sikerült beszereznem még a vesztegzár előtt.

Végre befejeztem a színikritikát a Váradnak! Ez annak köszönhető, hogy ma nem lógtam egész nap a telefonon.

Csak két emberrel beszéltem, velük sem sokat. Egyik barátosném hívott fel, ő elvonult belényesújlaki házukba a kisiskolás fiával, a férje Váradon maradt, dolgozik és ellátja idős apósát.

Este kedves barátom hívott fel, Londonból érkező fiát várja haza, aztán az egész család otthoni karanténba vonul, rajta kívül. Ő Bukarestben dolgozik, vállalkozó, szerződésben vállalt munkákat kell befejezzen. Aztán vélhetően szabadságra küldi az alkalmazottait, hogy mi lesz tovább, még nem tudja. Tőle sok mindent megtudtam arról, hogy festenek a remek intézkedések a gyakorlatban. Sehogy.

Ezzel még tartozom: tegnap este hívott egyik közeli barátném, akivel éjfél utánig traccsoltunk. Helyzetről, a munkahelyéről, közös barátokról és sok minden másról. Ha nem merül le a telefonja, szerintem hajnalig nem hagyjuk abba. Ő még dolgozik, a férje is, nem tudják, mi lesz az elkövetkezőkben.

Ma is ügyes voltam, nem annyira, mint tegnap, de ügyes. Megjártam le és fel két emeletet gyalog mozgás gyanánt. Találkoztam egy szomszéddal, azt hitte elromlott a felvonó. Furcsán nézett rám, amikor mondtam, csak sétálok – le-fel, le-fel a lépcsőn.

A belügyminiszter szigorításokat jelent be, bezárják többek között a fogorvosi rendelőket. Szurkoljunk a hidaknak, töméseknek, és a.. jaj, azt nem mondom ki.

Ma volt a költészet világnapja. Szeretnék örömet szerezni, úgyhogy ide másolom egyik legkedvesebb költőm, Kosztolányi Dezső egyik versét. A kedvenc persze a Hajnali részegség, de az nagyon hosszú ebben a naplóba. Marad ez:

 

Mostan színes tintákról álmodom.

 

Legszebb a sárga. Sok-sok levelet

e tintával írnék egy kisleánynak,

egy kisleánynak, akit szeretek.

Krikszkrakszokat, japán betűket írnék,

s egy kacskaringós, kedves madarat.

És akarok még sok másszínű tintát,

bronzot, ezüstöt, zöldet, aranyat,

és kellene még sok száz és ezer,

és kellene még aztán millió:

tréfás-lila, bor-színű, néma-szürke,

szemérmetes, szerelmes, rikitó,

és kellene szomorú-viola

és téglabarna és kék is, de halvány,

akár a színes kapuablak árnya

augusztusi délkor a kapualján.

És akarok még égő-pirosat,

vérszínűt, mint a mérges alkonyat,

és akkor írnék, mindig-mindig írnék.

Kékkel húgomnak, anyámnak arannyal:

arany-imát írnék az én anyámnak,

arany-tüzet, arany-szót, mint a hajnal.

És el nem unnám, egyre-egyre írnék

egy vén toronyba, szünes-szüntelen.

Oly boldog lennék, Istenem, de boldog.

Kiszínezném vele az életem.

 

Jó éjt mindenkinek!



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!