A váradi zsidóság emlékhelye

2018. 12. 06. 21:31

Megnyitották a nagyváradi zsidó múzeumot. Az egykori újvárosi ortodox zsinagóga földszintjén a váradi zsidó közösség történetét mutatják be, hozzájárulását a város fejlődéséhez, míg a karzaton a holokauszt áldozataira emlékeznek. Simon Judit szubjektív jegyzete.

A várad-újvárosi felújított zsinagóga külső képe   Fotók: Fried Noémi Lujza

 

Idén egyszerre lobbant fel a Hanuka és az Advent első gyertyalángja. Idén csoda történt, mondták a pulpitusnál és suttogták a vendégek az avatón. Az évtizedekig lepusztult, egy ideig zöldségboltként működő, egyébként Közép-Európában a holokauszt előtt az utolsók egyikeként épült Aachvas Rein zsinagóga múzeummá alakult. (Az 1926-ban Löbl Ferenc korábbi tervei alapján épült ortodox zsinagógát korábban Hinech neorim néven említették.) Mementóvá vált, a nagyváradi zsidók élő emlékezetévé. A Nagyváradi Városi Múzeum – Kulturális Komplexum részlegeként működő közgyűjtemény megnyitóján a pulpitusnál állt Ilie Bolojan,Várad polgármestere, Florin Birta jelenlegi és dr. Gheorghe Carp korábbi alpolgármester, Delorean Gyula alprefektus, Angela Lupsa, a komplexum igazgatónője, Sharya Kav főrabbi, valamint Felix Koppelman a helyi zsidó hitközség elnöke. Utóbbi kérésére az elöljárók meggyújtottak egy-egy hanuka gyertyát.

Szép beszédek hangzottak el arról, hogy a múzeum tanúságtétele annak, amit a zsidó polgárok tettek városukért, valamint emlékezés az 1942-től megalázott és 1944-ben a halálba küldött polgárokra. Ezt a várost közösen építették a zsidók, a magyarok és a románok – mondta a polgármester. Ismerjék meg a városépítő családokat, és hozzanak köveket az elhurcoltak emlékére – kérte a hallgatóságot a városi múzeum igazgatónője. A hallgatóságot melynek soraiban ott volt többek között Böcskei László római katolikus megyés püspök, valamint Sofronie Drincec ortodox püspök.

A vészkorszak váradi áldozatainak nevei az emeleti falakon

A művészien restaurált és berendezett épület földszintjén a váradiak által adományozott tárgyak, a falakon családok története, melyek egyben a váradi paloták történetei is. Elsősorban a Sonnenfeld és a Mózse család históriája elevenedik meg. A fölszint az életé, pompás, ízléses, érdekes. Az egyik lépcső felvisz a karzatra, ahol „vasúti sínekre” lépve lehet körbejárni. Dokumentumok, képi és tárgyi emlékek a holokausztról, például a váradi Anne Franknak is nevezett, naplóíró Heyman Évára emlékeztető piros bicikli.  A falakon nevek, a másik lépcsőn kövek. Emlékezés. Felkiáltás: soha többé!

A megnyitóra a rabbi elhozta a tórát, a zsidók szent könyvét, s nyitva volt a tóraszekrény, mint a nagy ünnepeken.

A váradi és Bihar megyei zsidók múzeuma elsősorban kulturális létesítmény, a város és polgárai története. Várad nem hazudtolja meg önmagát: szereti és tiszteli a polgárait. 

Hanuka van és Advent. Égnek a gyertyák templomokban és zsinagógákban.  



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!