Győző, a meggyőző

2018. 12. 04. 22:54

Szilágyi Aladár egy hetvenes évekbeli történetet idézett fel Hajdu Gzőző halálhíre olvastán.

Hajdú Győző, az Igaz Szó folyóirat főszerkesztője. Váradi lapból váradi lapszám

 

Nem kis riadalmat okozott alsóbb-felsőbb pártkörökben, amikor híre kelt annak, hogy 1970-71-ben Nagyváradon mozgalmat indítottunk egy irodalmi-művészeti folyóirat engedélyeztetése és beindítása érdekében. Akkortájt úgy éreztük, hogy elegendő irodalmi potenciál gyűlt össze Váradon, Bihar megyében ahhoz, hogy megpróbáljuk a lehetetlent. „Öregjeink”: Horváth Imre, Dévald László, Dánielisz Endre, Köteles Pál, Fábián Sándor mellett a 60-as évek végén jelentkezett a Bölöni Sándor vezette Irodalmi Kerekasztal, illetve az Ady Endre Irodalmi Kör holdudvarához kötődő tollforgatók raja, mindazok, akik az első közös próbálkozásunk, az 1970-ben napvilágot látott Tavasz '69 című antológiában közöltek, köztük a már Forrás-kötettel rendelkező Domokos Eszter, Kocsis István, Molnos Lajos és Szele Péter, a már több-kevesebb rendszerességgel publikáló Máté Imre, Török Miklós, Gittai István, Varga Gábor, Kőrössi P. József, Adonyi Nagy Mária – a koránt sem teljes lajstrom igazolja ennek a valóban „lapot kívánó” szellemi potenciálnak a meglétét.

A petíciónk több mint száz aláírással jutott el Bukarestbe, nem tudjuk, kinek az íróasztaláig. Viszont az illetékes elvtársak riadót fújtak, s hamarvást mozgósították a marosvásárhelyi Igaz Szó csapatát, élen Hajdu Győző (1929. augusztus 3.–2018. november 30.) főszerkesztővel, aki pártfeladatul kapta, hogy csillapítsa le a nagyváradiak lapalapító ambícióit. Győző jött, látott, és… győzött. Pontosabban „meggyőzte” a Holnap városának nyugtalanul fészkelődő pennarágóit arról, hogy nem a legalkalmasabb időben instanciáznak, különben is, a már létező kulturális lapok elegendő teret biztosítanak irodalmi ambícióik kiélésére. Erre nézvést nagyvonalúan felajánlotta a saját lapját, mi több: egy teljes folyóiratszám spáciumát a rendelkezésünkre bocsátotta.

Így született meg az Igaz Szó első, elejétől a végéig nagyváradi szerzők írásait tartalmazó száma, mely 1971 októberében látott napvilágot. Hajdu Győző elégedetten jelenthette az illetékes elvtársaknak, hogy lecsillapította a váradiakat, teljesítette a pártfeladatot, amivel megbízták. A derék kultúrnyikok meg belügyiek viszont még évek múltán is – az 1975-ben kitört Ady-körös balhé alkalmával – megrovóan hánytorgatták fel, hogy milyen összeesküvés szagú kezdeményezés született 1970-ben Nagyvárad berekmentes irodalmi prérijén…



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!