Megújulnak a nagyszalontai Arany-kéziratok

2018. 02. 15. 09:18

Alig három héttel az Arany János emlékév vége előtt Nagyszalontáról Budaspestre kerültek a költő fontos, szülővárosában őrzött kéziratai. A veszélyeztetett anyag restaurálását az Országos Széchényi Könyvtár szakemberei végzik. Az OSZK nagyváradi származású tudományos igazgatóját, Boka László irodalomtörténészt Szűcs László kérdezte.

 

Boka László irodalomtörténész, az Arany-anyag restaurálásának kezdeményezője

 

– Mi az előzménye a szalontai anyag Budapestre szállításának?

– A végéhez közeledik a bicentenáriumi év, s a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Lovász László tavaly engem is felkért, hogy vegyek részt az emlékbizottság munkálataiban. Fontosnak tartottam, hogy a Nagyszalontán található kézirat- és relikviaegyüttest egy mentőakció során restaurálják. A Petőfi Irodalmi Múzeum korábbi igazgatójával, E. Csorba Csillával úgy döntöttünk, hogy a PIM a tárgyi anyagot, míg a Széchényi Könyvtár a dokumentumanyagot restaurálja. Akkor még nem tudtuk, milyen állapotok várnak ránk. A mai napot (február 8. – a szerk. megj.) megelőzően egy kerek éven át azon dolgoztunk, hogy az adminisztratív és a szakmai előkészületek megtörténjenek. Nagyszalontán nem rendelkeztek megfelelő leírásokkal, a romániai múzeumi rendszernek megfelelő adatbázissal, fotódokumentációval, állapotleírásokkal stb. Ahhoz, hogy ezt az anyagot Budapesten a magyar állam költségén restaurálhassuk, Bukarest bizonyos szakmai kikötéseket határozott meg.

– Ezek szokványos szakmai elvárások, vagy ennél többek?

– Ezek az európai sztenderdeknek megfelelőek, ugyanazok a feltételek, mintha nem restaurálásra, hanem kiállításra vinnénk el az anyagot. A munkát június végéig igyekszünk is befejezni, ez idő alatt a megújult Csonkatoronyban az állandó kiállítás megnyitja a kapuit. Ez azért nem jelent gondot, mert munkatársaink az értékesebb kéziratokról nemesmásolatokat készítenek, azok március 2-án már megtekinthetők lesznek Szalontán. Azt eleve kikötöttük tavaly januárban, látva az akkori körülményeket, hogy restaurált eredeti kézirat a Csonkatoronyba az állandó kiállításra ne kerüljön vissza. Tavaly télen mínusz fokok fogadtak bent, még úgynevezett temperáló fűtés sem volt, sem a hőmérsékleti, sem a fény-, sem a páratartalmi viszonyok nem voltak adottak, hogy ezeket az értékes kéziratokat ott őrizzék. Viszont 2018. március 2-tól egy szakmailag megújult kiállítás várja az érdeklődőket – akik szép számmal keresik fel a múzeumot, ezt mi is tapasztalhattuk – s nem csupán a nagyszalontai anyag lesz látható akár digitális formában a legújabb mobil applikációk segítségével, hanem olyan Arany Jánoshoz fűződő anyagok, amelyeket az OSZK kézirattára őriz. Hogy ezek közül két értékes példát említsek: Petőfi rajza a Csonkatoronyról, valamint Arany Jánosról. Ezek nemesmásolatai is kihelyezésre kerülnek.

Amit mi most elviszünk, az csupán egy töredéke a 4000 tételes dokumentum-állománynak. Szerettük volna mindet restaurálni, de az említett adminisztratív akadályok miatt (minden tételhez egy húsz oldalas szöveges és fotó dokumentáció szükséges) múlt év közepén úgy döntöttünk, csak a legértékesebb kéziratokat restauráljuk most. Az anyagból szeretnénk nyárra egy igényes katalógust is megjelentetni.

– Mi az, ami leginkább szükségessé teszi a restaurátor szakemberek munkáját?

– A kéziratokra a legnagyobb veszélyt az ún. tintamarás jelenti, vagyis az, hogy túl savas tinta, amit a 19. században gyakran használtak, maga körül elpusztítja a papírkörnyezetet. Ha most nem nyúlunk hozzá, akkor 10-15 éven belül teljesen tönkremehetnek az adott kéziratok.

– S mit takar a nemesmásolat fogalma?

– Olyan élethű és színhű másolat, amelyről a laikus nem tudja megmondani, hogy nem eredeti. Nyilván ezek nem megtapintható módon kerülnek a tárlókba. Az eredeti dokumentumokat az Arany-palotában helyezzük el úgynevezett savmentes palliumokban, többségüket eddig is ott tartották. Közösen kialakítottunk egy száraz raktárhelyiséget az emeleten, ahol az európai szabványoknak megfelelő körülmények közé visszük vissza júniusban a restaurált kéziratokat. Egyébként a munkálatok költsége várhatóan 14-15 millió forint lesz.

– Készülő tanulmánykötetét tavasszal Nagyváradon is bemutatja. Milyen anyagot kínál a könyv?

– A kötet a 20. század első felének magyar irodalmával foglalkozik, ismert és kevésbé ismert aspektusokkal. Például a Nyugat első nemzedékének viszonyával Arany Jánoshoz. Ismert kanonikus figuráktól a kánon peremére került életművekig 14 tanulmányom került be a válogatásba, A Holnaptól és Babits Mihálytól József Attiláig.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!