Behálózva

2018. 10. 23. 21:30

Nem jelenhetett meg a Közép-európai Egyetem érintettsége egy pozitív tartalmú hírben a magyar nemzeti hírügynökség anyagában. Szűcs László jegyzete a magyar sajtó legújabb mélypontjáról.

 

Mint aprócska, a víz tükrét alig megrebbentő eldobott kavics, feledhető fragmentum szerénykedik a hírek napi dzsungelében, hogy a Magyar Távirati Iroda kicenzúrázta a magyar tudományosság jelentős sikeréről tájékoztató anyagából a Közép-európai Egyetem (CEU) érintettségét. Mit is gondolhat különben az egyszeri magyar választópolgár: ez a rendszer és a nemzet testéből kivetendő intézmény hasznos dolgokra is képes? Egy ilyen pozitív információ még képes megingatni a közhitet abban, hogy a megszüntetése, elköltözése a Lajtán túlra az ország szorgos népének javát szolgálja. (Öröm az ürömben, hogy a még nem NER-konpatibilis romániai magyar média jelentősebb lapjai – Maszol.ro, Transindex.ro, a többinél nem láttam nyomát az információnak – korrekt módon korrigálták a közszolgálati feledékenységet, míg más határon túli régiók ismertebb, online is elérhető médiumain egyáltalán nem bukkantam nyomára annak, hogy tízmillió eurós kutatási program indulhat az MTA Matematikai Kutatóintézete, a CEU és a prágai Károly Egyetem együttműködésében, Lovász László, Barabási Albert-László és egy cseh kutató, Jaroslav Nesetril vezetésével a bennünket körülvevő nagy hálózatokról.

A jeles professzorok akár azt is vizsgálhatnák, miként működik, s hogyan hat a nyilvánosságra az egy kézbe kerülő, egy akaratot szolgáló, agyoncenzúrázott médiahálózata egy országnak.

Hosszabb távon kimutathatók-e a káros társadalmi, de akár gazdasági következményei is annak, hogy ha egy adott közmédia ilyen eszközökhöz folyamodik, amikor már rég nem csak arról van szó, hogy milyen arányban szólaltat meg kormánypárti és ellenzéki politikusokat. Lassan (mit lassan?) ott tartunk már, hogy jelentős szakmai díj elnyeréséhez a fenti módszerek rendszeres alkalmazása nélkülözhetetlen. (Azért vannak még hiányosságai a rendszernek: nem radírozták ki az MTA közleményéből, hogy a tízmillió eurót az Európai Kutatási Tanács biztosítja. Pedig, ugye Brüsszel...)

Az eset felett már csak azért sem siklodhat el a figyelmünk, mert ez a közönséges hírhamisítás nem valami távoli, országhatáron túl tenyésző, magunktól eltartandó dolog, hiszen a romániai magyar sajtó jelentős része rendszeresen állít elő tartalmat magyar hírügynökségi anyagok alapján (sajnos nem ritkán a helyi eseményekről is az MTI közleményeire támaszkodva), míg a legnagyobb lapcsoport már ugyanazon hatalmi érdekeltségi körbe tartozva, ugyanazon sablonok alapján dolgozik, mint a fogyasztókat sajátos médiaeszközökkel szolgáló közmédia-munkások. Ki fogja mindezt megállítani?



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!