Dragneán megfizetünk?

2017. 11. 06. 20:11

Forró télre számíthatunk, amennyiben a Szociáldemokrata Párt (PSD) és különbejáratú kormánya úgy nem dönt, hogy hanyagolva mindenható pártelnökük ambícióit, elkezdi észszerűen vezetni az országot. A szakszervezetek több százezer embert készülnek utcára vinni, amennyiben a Tudose kabinet nem mond le a pénzügyi törvényről, míg az igazságügyi törvény módosításának visszavonását követelők már az utcán vannak. Simon Judit jegyzete.

 

Dragnea és Tudose tájékoztat. Nem szakad le?     Fotó: ProTV

 

Szakértők hada próbálja elmagyarázni a kabinetnek, hogy teljesen értelmetlen bevezetni, különösen kormányrendelettel az új pénzügyi törvényt, mert ezzel mindenkinek csak vesztenivalója van. A kormányfő és szellemi vezetője, Liviu Dragnea minden józan ész ellenében állítják, hogy az új jogszabály csupa jót és nyereséget hoz a munkáltatóknak és munkavállalóknak.

Utóbbiak nem csupán a szakértők véleményét tartják mérvadónak, hanem maguk is számolva rájöttek, sehogy sem éri a széle a hosszát.

A készülő változás lényege, hogy az illetékterhek javát januártól a munkavállalók fizetnék, nem a munkaadók. Utóbbiak eddig a bruttó fizetés 22,75 százalékát fizették be járulékok formájában, jövőre ez a teher számukra szinte eltűnik, azaz 2,25 százalékra csökken. Az alkalmazottak jelenlegi 16,5 százalékos járulékterhe jövőre 35 százalékra emelkedik. Ez akkor is azt jelenti, hogy a fizetésemelés elmenne a járulékokra, ha a jövedelemadó 16 százalékról 10-re csökkenne.

A közszférában talán nem keresnek majd kevesebbet, de a privát szférában semmi garancia nincs arra, hogy munkáltatók felemelik annyival az alkalmazottak fizetését, hogy ugyanannyi pénzt vigyenek haza jövőre, mint az idén.

Az simán a vicc kategóriába tartozik, hogy a Tudose–Dragnea tandem állítja: a tulajdonosok megígérték a béremelést. Mármint nekik, nem az alkalmazottaknak. A szakemberek nehezen fojtották vissza a nevetést, amikor ezt meghallották, ők ugyanis tudják, és nem titkolják, hogy a vállalkozó, akár nagy, akár kis cég tulajdonosa, profitot akar termelni. A kapitalizmus nem arról szól, hogy mindenkinek legyen munkahelye és jó fizetése, hanem a nyereségről. Semmi sem garantálja, hogy a privát szférában is a kormánypolitikusok által elvárt mértékben emelkednek a bérek, ami azt jelenti, hogy az alkalmazottak, ha nekik kell fizetni maguk után a járulékokat, kevesebbet keresnek majd, mint eddig.

A szakszervezetek is ezért aggódnak, de a munkaadók sem nyugodtak. Furcsa helyzet állt elő, a két fél egyetért, és ha nincs más mód jobb belátásra bírni a kormányt, hát közösen lépnének fel a jogszabály megakadályozásáért.

A hozzáértők szerint a pénzügyi intézkedések kiszámíthatatlanná teszik az ország gazdaságát, amit amúgy sem lehet stabilnak nevezni. Lehet arra hivatkozni, hogy még dübörög, de azt is észre kellene venni, hogy ez a dübörgés a bevásárlókosarak zaja, nem a befektetések hangja. A befektetők ugyanis jó távol tartják magukat az olyan országtól, ahol egyik napról a másikra megváltozhat az egész adórendszer.

Az új jogszabály hazavágná a civil szervezeteket is, amelyek a támogatásokból, illetve az adók két százalékából tartották fenn magukat. Idegesek a kórházak is, mert ezek után nem számíthatnak sem az adók átirányítására, sem az adományokra a nagy cégek részéről.

Az egész történetben a legszomorúbb a magát szociáldemokratának nevező kormányhatalom viszonyulása a tömeges elégedetlenséghez. „A szakszervezetek tanuljanak meg számolni” – válaszolta az újságírók kérdésére Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter, és ezt ismételgeti a kormányfő és a szocdemelnök is.

Klaus Iohannis államfő is arra figyelmeztette a kabinetet, hogy jó lenne abbahagyni a pénzügyi, gazdasági „ugrabugrát”, még mielőtt nagyobb baj lesz. Már most baj van – állítják a pénzügyesek, mert nő az infláció, az ország adóssága, ami európai uniós szankciókat is vonhat maga után.

Furcsának tűnhet az a sietség, amivel a kormány tető alá akarja hozni a fiskális törvényt. Van erre magyarázat, noha sem a kormányfő, sem a PSD elnöke, de még a valamikor gazdasági téren beszámítható Călin Popescu Tăriceanu, ALDE-elnök sem vall be: a jövő évi költségvetés. Az államkasszában alig marad valami a nagy adakozások, a befektetések hiánya, az adócsökkentés, a hozzáadott értékadó csökkentése, illetve az államadósság növekedése miatt. A kormány abban reménykedik, hogy az új pénzügyi rendszer, ami a már felsoroltak mellett kemény büntetést írt elő az illetékkel adósaknak, legalább arra lehetőséget ad, hogy a törvényhozásban elhitessék: nem kell nagyobb államadóssággal számolni, annak ellenére, hogy Bukarest már piacról is komoly kölcsönöket vett fel.

Tăriceanu a káosz közepében megtalálta minden bajok okozóját: az okkult hatalmi rendszer, a föld alatti hatalom, a párhuzamos állam képében. Ezek a valamik akadályozzák a kormányt, hogy végrehajtsa „nagyszerű” terveit, a PSD–ALDE „rendkívüli”, a nép jólétét célzó programját. Iohannis államfő némi iróniával a hangjában mondta az újságíróknak, hogy Romániában semmi ilyesmi nem létezik. Szerinte a szenátus elnöke egyre „furcsábban viselkedik” és tart attól, hogy „kissé megszállott”, ami „nem szolgálja a politikum javát”. Tăricenu persze azonnal rávágta, hogy a párhuzamos állam választotta elnökké Iohannist, és ő tovább harcol a képződmény ellen.

Az ALDE vezetőjének meg kellene mondani, hogy Szeben volt polgármesterét az emberek választották, azok, akik ismét több tízezres tömegben vonulnak Bukarestben és az ország nagyvárosaiban, hogy tiltakozzanak az igazságügyi törvény módosítása, és a pénzügyi jogszabály ellen. (Tegyük hozzá, Iohannis győzelmét elsősorban az erdélyi eredmények hozták, hiszen a legnagyobb arányban Szeben, Kolozs, Maros, Hargita és Kovászna megyében múlta felül a második fordulóban Pontát.)

Az év eleji tüntetések után Dragnea és Tăriceanu környezete megpróbálta elmagyarázni, hogy az utcai megmozdulásokat Soros György és a multinacionális cégek szervezték, de nem jártak sikerrel.

Most a párhuzamos állammal rukkolt elő a szenátus elnöke, aki nem mellesleg az ország második számú közméltósága, de egy zsebpárt elnökeként és Dragnea hű kiszolgálójaként nem valószínű, hogy sikerrel járna.

A PSD berkeiben az a hír járja ugyanis, hogy a párt erős emberei, valamint a törvényhozásban tevékenykedő szocdemeknek egy része is ellenzi az új pénzügyi törvényt.

A közösségi oldalakon szervezkedők elkezdték a tiltakozási akciókat. Ha a szakszervezetek is csatlakoznak mintegy félmillió tagjukkal, akkor bizony forró télre számíthatunk, belpolitikai válsággal fűszerezett centenáriumi évre.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!