Mindenkihez szóló Senki madara

2018. 02. 02. 09:45

Színpadi költemény, zenére, táncosokra és színészre komponálva, ez lehetne az alcíme a Nagyvárad Táncegyüttes Senki madara című előadásának. A Szabó T. Anna költő azonos című meséje nyomán Tóth Tünde rendezte játék az azonosság és különbözőség, a falu és a város, az alkotás magánya és a beolvadás szomorúságának szépséges történetét. Simon Judit kritikája.  

 

Nagyváradon valami nagyon jó és fontos történik. A szemünk láttára, előadásról előadásra alakul át egy táncegyüttes színházzá, táncszínházzá, nagyszerűen ötvözve a hagyományos néptáncot a kortárs tánccal. Három kiváló koreográfus: Brugós Sándor-Csaba, Györfi Csaba, Tőkés Imola teremt hagyományt. A táncosok pedig fáradhatatlanul tanulják ezt a dinamikus, élő színházi nyelvet és formát. A Szigligeti Színház a nehezebb utat választotta, amikor a néptáncegyüttest a táncszínház felé vezette, de látva az előadásokat, a nézők számát, a fiatalok vonzódását e műfajhoz, a legmegátalkodottabb hagyományőrző is beláthatja: így lehet és így érdemes átörökíteni a népit a városi kultúrába.

Tóth Tünde rendező Szabó T. Anna meséje nyomán állított színpadra egy, a mai kor kérdéseit megfogalmazó előadást. Két mondavilág, kultúra, két életforma találkozik térben és időben, hogy aztán mindegyik kövesse a maga útját. A művész a szabad, de magányos repülést, az alkotás örömétől megfosztott pedig a beilleszkedést.

Tátos (l nélkül) magyar népmesei figura, Tori, a leánnyá lett darumadár a japán mondavilághoz tartozik. A fiú ismerkedik a világgal, a faluval és várossal, szerelemmel, művészettel. A lány más kultúrából, más életmódból érkezik, rajzaiban olvad össze a régi és új világa. A szerelem mindkettőjük új tapasztalata, de elválásuk sorsszerű. Az alkotás magányos folyamat.

 

Izgalmas, ahogyan megmutatkoznak a kulturális különbségek és hasonlóságok. A daru megjelenik mind a magyar mind a japán mondavilágban, nagyjából ugyanazt jelentve, a szabadságot. A táltos, esetünkben Tátos, az erős, de testi és lelki gyógyításra, csodákra képes férfi is megtalálható mindkét kultúrában.

A Senki madara szereplői akár egy japán faluban is élhetnének, de a juhászkutya, a juhok, a nyáját terelő juhász a magyar mesék, balladák főszereplői, úgyhogy eldöntöttem, a jelképes japán fa ellenére ez magyar falu. A város is lehetne Tokió vagy Budapest, netán Bukarest, de úgy gondolom, mégis Várad. A mesélők műveltségi versenyében a Körös parti városhoz kötődő nevek hangzanak el.

A mesélők is a népi kultúrák részei, Trabalka Cecíliára és Brúgos Sándor Csabára hárul a nehéz feladat, de inkább előbbire. Trabalkában tehetséges színészt és zeneszerzőt fedeztünk fel. Humora, mozgáskészsége, szövegértelmezése megerősíti, jó döntés volt szerződtetni a Szigligeti Színházhoz. Másik felfedezésünk, a Tátost alakító Kacsó Bálint József fiatal táncművész, aki nem csupán mozgásával, de arcjátékával is meggyőző. Brúgosról és Tőkés Imoláról rég tudjuk, nagyszerű táncosok, koreográfusok és színésznek sem utolsók. Györfi Csaba is bizonyította már, hogy nagyon tud táncszínházat koreografálni.

Cári Tibor, UNITER-díjas komponista több előadásban kényeztetett el kifejező, beszédes, szellemes zenéjével, ezúttal nagyszerű muzsikájában összefonódnak a keleti és magyar elemek. A zenénél maradva, az előadásban megjelennek a klasszikusok is, például Vivaldi, a művészet nemzetközi, nyelvét ugyanúgy értik Nagyváradon, mint Janatoban.

Cristina Breteanu jelmezei esztétikumuk és funkcionalitásuk mellett, mintegy bevezetnek a magyar és japán mondavilágba. Dicséretre méltóak Rákay Tamás díszletei, színpadképei, a város és a falu képeit jelenítve meg szuggesztíven.

Fotók: Szigligeti Színház

Tóth Tünde színpadra állításában a Senki madara drámaian szép pillanatokban, de sok humorral, derűvel mutatja meg az egyén különlegességét, a csoport, ha úgy tetszik a társadalom húzó, de egyben beolvasztó erejét. Tori a művészetbe, Tátos a közösségbe menekül. A lány madárként röpül tovább, a fiú nevébe sosem kerül vissza az „l” betű. Talán azért sem kapta meg, mert nem volt elég erős hozzá. A rendező remek ritmusérzékkel váltogatja a jelenteket, a mesélők szerves részei az előadásnak, a kortárs japán vers erősíti a történtet, egyetlen törésvonal sincs, ami megzavarná az egységességet.

A szereplők mindegyike hitelesen, magas tánc- és színpadi tudással látja el feladatát. Több szerepben, különböző koreográfiákban mutatják meg tehetségüket és tudásukat.

Őszinte, szerethető előadás a Senki madara.

 

         

Senki madara

Szabó T. Anna meséje nyomán

 

Rendezte, és színpadra alkalmazta: Tóth Tünde

Koreográfus: Brugós Sándor Csaba, Györfi Csaba, Tőkés Imola

Zene: Cári Tibor, Trabalka Cecília

Díszlet: Rákay Tamás

Jelmez: Cristina Breteanu

Video montázs: Izsák Előd

 

Szereplők:

Színész: Trabalka Cecília

Táncosok: Brugós Sándor Csaba, Forgács-Popp Jácint, Kacsó Bálint József, Kerekes Dalma Gabriella, Pintea Carmen Theodora, Schmith Nándor Gyula, Szabó Enikő Ágnes, Szabó Mercédesz, Szerefi Ilona, Szőnyi József, Timár Tímea, Tőkés Imola, Vizeli Dániel

Gyerekszereplő: Benedek Dávid

Zenészek: Bartalis Botond, Dallos Levente, Székely István, Székely Boglárka, Szukits Éva, Veres Lóránt, Trabalka Cecília



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!