Nagy helyzet, helyezkedő kicsik és nagyok

2017. 09. 18. 09:02

A Szíriát és környékét érintő krónikus konfliktus érdekes helyzeteket hozhat létre: az Izrael–Amerika távolodásnak, illetve az európai palesztin lobbi miatt az Izrael–Európa távolodásnak lehet következménye egy Izrael–Oroszország közeledés. Ady András helyzetképe.

 

Bombázás utáni „csendélet” a Golán-fennsíkon

 

Szeptember 7-én lett közkincs a hír, hogy az izraeli légierő F16-os vadászai csapást mértek egy szíriai bázisra. A nyugati Masyaf város mellett található helyről azt is tudni vélik, az valójában egy vegyifegyver-gyár volt. Ha igaz, akkor ennyit arról, hogy Aszad letette a vegyi fegyvereit, nem a gyenge Obama, hanem az erős Putyin előtt. Az információ másik része, hogy a helyszínen felszín-felszín rakétákat gyártottak a Hezbollah számára. Ha csak összeszerelték azokat, iráni kitek alapján, akkor is casus belli a dolog. Érdekes egybeesés: a csapásra egy nappal egy ENSZ beszámoló után került sor, mely szerint Aszad legalább kéttucatszor használt vegyi fegyvert a polgárháború kirobbanása óta. Még érdekesebb, hogy az izraeliek a libanoni légtérből repültek be Szíriába, bár az nem újdonság, hogy Tel-Aviv gépeket küld Szíria fölé, azokat a konvojokat keresve, amelyek iráni fegyvereket szállítanak az Aszadért harcoló Hezbollahnak.

 

Amir Eshel, az izraeli légierő volt parancsnoka szerint a konfliktus kirobbanása óta a légierő legalább száz csapást intézett már szíriai katonai és Hezbollah konvoj-célpontok ellen. Iráni fegyverek azonban nem csak a szíriai rezsim mellett kiálló libanoniak kezében, de a Hezbollah alakulatok észak-libanoni raktáraiban is fellelhetőek. A libanoni reguláris hadsereg szándékos óvatossággal kezeli az ügyet, képtelenség hinni bárkinek: a Hezbollah-kapcsolatokkal rendelkező elnöktől lefelé majd mindenki tagadja, hogy ez az államon belüli állam, amint DAESH-ellenes aktivitása ügyefogyottá válik, visszatér eredeti Izrael-ellenes programjához. A miniszterelnök és köre már nem tagadja oly hangosan e távlat valóságát, a hadsereg kivár, míg Teherán, regionális érdekeit védve jó szívvel segít. Ha a Hezbollah vezetésre hallgatunk, kiderül, csak mese a szervezeten belüli, a sok szíriai áldozat miatti elégedetlenség, vagy az, hogy a hátországban a harcosok családjai-árvái is elégedetlenek a gyengülő „háborús szociális háló” miatt. Figyeljünk egy olyan szereplőre, amely minden jövőt meg akar határozni Szíriában, de nem mindig tartja szerencsésnek a túlzott médiafigyelmet. Szereplőre, mely előbb Asztanán keresztül, török és iráni konszenzussal próbál de-eszkalációs zónákat létrehozni Szíriában, majd miután ez akadozik, kezet nyújt az ősellenség Amerikának, hozzanak ketten létre háborúmentes zónákat: hátha működik. Az orosz befolyást nézve pacifizált érzésünk lehet, olyas, hogy a két világnagy végre összefogott, előmozdítja a szíriai békét akkorra is gondolva, mikor a közös ellenség (DAESH) már nem lesz. Ebben a fényben a Latakiában megtalálható orosz S400-as ütegek nem is jók másra, mint egy, a szír légtér csendjét mindenképpen felvigyázó békéltetésre. Hisz, ahogy működik az egyezség az amerikai, illetve koalíciós légierő, illetve az orosz légi jelenlét között, hogy hetente kommunikálnak egymással a következő akciókat illetően, úgy – inkább hallgatólagosan – létezik egy egyezség az izraeli és az orosz légierő, légvédelem között: nem lövik egymást.

Az 1800 négyzetkilométeren elterülő Golán-fennsík Izrael és Szíria között

 

Tel-Aviv mindenképp támaszkodik az orosz „engedékenységre”, mikor a Golán-fennsík „felülfertőzését” megelőzve, rutinosan kiiktatja azokat az iráni fegyverszállítmányokat, amelyeket a Hezbollahnak címeztek, pedig az orosz légierő, illetve légvédelem akár lőhetne is, hisz implicite Aszadot védik, amikor a Hezbollahot védik, azaz a szíriai régióban a harmadik nagyként működő iráni vonalat.

Elméletileg Tel-Aviv azért is nyugodt kellene legyen, mert a nagy orosz-török-iráni helyezkedésben a törökök éppen békülékenyek Izraellel, Moszkva békülékeny Ankarával, és nem kapacitálja Tel-Avivot arra, hogy hagyjon fel a konvojvadászattal. Ám ott az aggodalom: amennyiben a Hezbollahot továbbra is terrorista szervezetnek titulálják, Moszkva megvétózza a libanoni UNIFIL mandátumát megújító ENSZ BT határozatot. Mekkora a szakadék Tel-Aviv és Moszkva között a szíriai ügyvitel rendezését illetően, illetve mekkora az Izraelt támogató Washington és a Szíriát illetően legalább némi együttműködést mímelő Moszkva között? Ha Szergej Lavrov külügyminiszter szerint Izrael rémeket lát, ebből mi sem igaz, persze nem említené, hogy a szíriai de-eszkalációs zónák némelyike aggasztja Izraelt. Itt főleg az észak-keleti határhoz közel lévő iráni, vagy Irán-irányította erők keltenek aggodalmat.

Donald Trump sem tus könnyen magyarázatot adni arra, hogy amikor a déli, délnyugat-szíriai dekonflikciós területet meghatározták, miért nem határozták meg azt, hogy nem lehetnek sem iráni, sem pro-Irán egységek ott, ahol orosz erők garantálják a csendet. A trumpi csend oka tán, hogy színleg keseregnek fogyó szíriai súlyuk miatt, de nem bánnák, ha a pacifizált zónákra szabdalt Szíriában a béke feletti rendőrködést az oroszok végeznék? Hol van már a trumpi vízió arról, hogy mindenhonnan hazamegy és magára csukja az ajtót, illetve annak csalóka reménye, hogy továbbra is cirkálórakéta-esővel bünteti a szíriai vegyifegyver használatot? Ha az izraeliek által lőtt bázis vegyifegyvergyár volt, hol maradt az amerikai bünti-csapás? Vagy az áprilisi Khan Sheikhoun elleni támadásra intézett nyílt amerikai csapás után ez egy washingtoni tippre beindított izraeli megelőző akció lett volna? Ez lenne Trump első erő-fellépése, amellyel nem akar felvágni? Attól függetlenül, hogy Moszkva nem akarja terrorista szervezetnek titulálni a Hezbollahot, Izrael éppúgy lőni fog rájuk, de az már zavaró, amikor a Golán-fennsík kényes egyensúlya biztosításában állítólagos elnézéssel érdekelt Moszkva súlyt helyez arra, hogy a Hezbollah megbízható, legitim libanoni politikai erő. Akkor a libanoni légtér használati joga lehet ennek a verziónak a szándékolt ellentételezése is. Sokan mondják, nem csoda, ha a palesztin legitimáció külföldi keresése tért nyer, Izrael mellett eddig jószerével minden amerikai államfő kiállt: kis demokrácia-sziget a nagy muszlim tengerben. Eddig, mert úgy néz ki, hogy a hangzatos ígéretek és az izraeli-palesztin békítésben való benevolens részvétel állandó hangoztatása ellenére, Trump és adminisztrációja lassan, vagy cseppet se mozdul. Az Izrael–Amerika távolodásnak, illetve az európai palesztin lobbi miatt az Izrael–Európa távolodásnak lehet következménye egy Izrael–Oroszország közeledés, melyben Moszkvának nem kell lángoló szerelmet vallania, csak követni a tel-avivi pragmatizmust. Lehet, hogy Netanjahunak mostanában kell igazán erőt mutatnia, van pár skandaluma, gyengülhet. Van esélye, hogy vádemelést eszközölnek ellene. Sokasodnak a találgatások egy előrehozott választásról, csakhogy az ellenzék gyenge, instabil.

Netanjahu és Putyin parola előtt Moszkvában. Pragmatikus közeledés?

 

Vissza ahhoz, hogy a belső-külső gondok miatt miként erősödik folyamatosan az aggodalom az izraeli-szír határvidék, a Golán-fennsík iráni behatás alá kerülésével. Irán egyre jobb helyzetben van: Aleppo bevétele az Aszad sereg által, a szaúdiak önfelőrlő toporgása Jemenben, Moszul visszavétele a nemzetközi koalíció által, ahol az iraki kormány és a síita milíciák osztozkodnak az egyre „legitimebb” iráni behatás fényében, az iraki Kurdisztán-referendum, melyet Irán, Bagdaddal és Ankarával vállvetve és közös kurd-félelem miatt akar megtorpedózni, arab országok vegzálnak arab országokat (Katar, Oman) szerepükért az iráni fegyverek ide-oda irányításában, Teherán és Aszad tárgyalnak egy a Latakia kikötőn belül kialakítandó iráni „haszonbérleti” térről. És még egy addendum, hogy minden megnyugtatóbb legyen: Izrael 1998 óta nem tartott akkora Hezbollah-ellenes hadgyakorlatot, mint legutóbb: nem rutin hadijátékokról van szó, hanem az Északi Parancsnokság felkészítéséről a Hezbollah leküzdésére. A terv arra is kiterjedt, hogy a Hezbollah földalatti rakétagyárakat akar működtetni Libanonban, igaz, még nincsenek megbízható adatok arról, hogy Libanonban gyártanak iráni Hezbollah rakétákat.



Ez is érdekelheti...

Mozog Nagy hazatalált

Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!