Gyergyói gyújtogatás: nem népharag

2017. 04. 12. 20:58

Március 31-én csoportos erőszak és gyújtogatás történt Gyergyószentmiklóson. Bár kezdetben úgy tűnt: a helyi romák és magyarok közötti konfliktusok miatt lángolt fel egy ház, és vertek meg több embert, a jelek arra engednek következtetni, szervezett, előre kitervelt akció volt a székelyföldi kisvárosban. Parászka Boróka riportja Fodor Zsuzsa képeivel.

A Gyergyószentmiklóson betört ablakok egyike

 

Csendes hétvégének ígérkezett március utolsó pénteke Gyergyószentmiklóson, amikor a helyi, városi közösségi (zárt, de több, mint ötezer tagot számláló) oldalon megjelent a hír: „A Kaufland alatti cigánytelep meggyúlt”. Egyed Zsolt csoporttag bejegyzésére azonnal érkeztek a visszajelzések. A kommentelők számára egyértelműnek tűnt, hogy az áldozatokat azért támadták meg, mert romák, többen épp ezért biztatták arra egymást, csatlakozzanak a gyújtogatáshoz (vigyenek benzint), vagy vegyenek részt nézőként a „tüzijátékon”.

 

Négy órányi szabad tombolás

Ellentmondások vannak azzal kapcsolatban, hányan vettek részt a helyszínen az agresszióban és hányan követték passzív szemtanúként az eseményeket. Van, aki nyolcvan ember jelenlétéről, van, aki százötvenéről számol be. Számos, városszerte ismert ember is felbukkant a tömegben – állítják a szemtanúk – többek között a helyi önkormányzat tagja is. Korlátos ideig jelen voltak továbbá a helyi és az országos média képviselői is. Ennek ellenére az eseményről rögzített, bizonyíték értékű hang-, illetve képfelvétel nem készült.

A gyergyószentmiklósi gyújtogatás híre szinte azonnal megjelent a médiában, de részletesebb beszámolóra várni kellett. A Hargita Népe április 4-én közölt összefoglalót az esetről, amelyben a gyújtogatást összefüggésbe hozza egy megelőző napon történt lopással. A cikk arra is kitér, hogy a helyszínen garázdálkodók rendszám nélküli autókon érkeztek. Arról azonban, hogy a szemtanúk felismertek-e bárkit is az elkövetők közül, nem esik szó. A Hargita Megyei Rendőrség egy (kis alapterületű) ingatlan és egy melléképület, valamint egy szalmabála vélhető felgyulladásáról számolt be a Hotnews.ro portálnak. A híroldal a közleményre alapozva a „gyergyói magyarok” gyújtogatásáról írt, az április harmadiki cikkben az is szerepel, hogy a rendőrség saját hatáskörben kezdeményezett eljárást, miután a helyi rendőrök „látták”, hogy többen igyekeznek a tűzeset helyszínére. Feljelentésről, segélykérésről nincs hivatalos közlemény, bár megjegyzik, hogy „később” több bejelentés érkezett a 112-es segélyhívóra. A védelmi övezetek kialakítását a csendőrség és a rendőrség 23 órakor kezdte meg a Hotnews szerint. Szemtanúk azonban azt mondják: már este hét körül gyűlt a tömeg a Tölgymező utcában, ott, ahol a lakóházat meggyújtották. A Hargita Megyei rendőrség honlapján a gyújtogatásról május 31. és április 3. között egyáltalán nem szerepel közlemény. Szó esik falopásról, ittas vezetésről, szabálysértésekről: a gyújtogatásnak nincs nyoma Az első hivatalos dokumentum április 10-én jelenik meg a rendőrségi honlapon, amelyben az szerepel: a gyergyószentmiklósi rendvédelmi szervek mellett csíkszeredai és marosvásárhelyi rendőröket illetve csendőröket is a helyszínre vezényeltek (71 rendőrt, 16 csendőrt), különböző ellenőrzéseket, hivatalos szóhasználat szerint „razziákat” tartottak, valamint ellenőrizték, hogy az éles és önvédelmi fegyverekkel rendelkezők betartják-e a fegyvertartásra vonatkozó előírásokat. A rendőrségi közlemény nem rögzíti egyértelműen, hogy csak a gyújtogatással kapcsolatban vagy más ügyben is eljártak az összehangolt akció során. Az intézkedések révén 211 embert igazoltattak, hatot előállítottak, és négy esetben róttak ki szabálysértési bírságot. Bár  Gheorghe Filip Hargita megyei szóvivő többször úgy nyilatkozott: csak a Tölgymező utcai gyújtogatás ügyében nyomoznak, kérdésünkre elismerte, hogy a rendőrségnek tudomása van arról, hogy több helyen történt atrocitás. „Betörtek máshol is valami ablakokat” – magyarázta megkeresésünkre a rendőrség képviselője.

„Hozott anyagból dolgoztak” a kődobálók

 

Előre bejelentett bosszú

A helyszínen dolgozva és szemtanúk vallomásait rögzítve az események a következőképpen rekonstruálhatók. Március 30-án valóban nagy értékű lopás történt, amelynek két gyanúsítottja van: a rendőrség által G.J. illetve G.I. monogrammal azonosított 15 év körüli fiatalkorú elkövetők. A hivatalos közlemény szerint a kamaszok a sértett, L.E. ismert gyergyószentmiklósi vállalkozó autójából vitték el a pénzt, miközben a tulajdonos is a gépkocsiban ült. Ezzel kapcsolatban a helyiek több ellentmondásos információt közöltek. Vannak, akik tudni vélik, hogy a szokatlanul nagy összeget nem hirtelen jött ötletből lopták el az alkalmi tettesek, hanem előre tudtak arról, hogy a sértettnél ilyen érték van. Arra vonatkozóan is érkezett információ: a fiatalokat (akiknek a büntethetősége korlátozott) felbujtották, előre kitervelt, gondosan kivitelezett rablásról van szó. Volt, aki azt mondta: L.E. gyakran osztogatott pénzt a kéregető gyerekeknek, akik a bűncselekmény előtt láthatták, hogy mekkora összeg van az idős embernél.

A lopást követő órákban a tettesek családtagjait a számunkra nyilatkozó érintettek vallomása szerint egy több főből álló helyi illetőségű csoport kereste meg (forrásunk az illetőket felismerte, megnevezte – a  kapott adatok ellenőrzésén dolgozunk). Ilyen küldöttség járt a kamasz fiúk szüleinél, illetve nagybátyjainál, nagynénjeinél. „Megmondták, hogy vegyük elő a pénzt, mert különben baj lesz” – mesélte az egyik érintett, aki hozzátette: az elkövetők családja, illetve a tágabb rokonság között nincs állandó kapcsolat. Azok közül, akiket felszólítottak, többen neoprotestáns egyházak tagjai, a családi kapcsolatok ezért is fellazultak. A pénz azonban a 24 órás türelmi idő ellenére sem került elő.

A gyújtogatók egy nappal később azokon a helyszíneken jelentek meg, ahol előző nap már bejelentkeztek: a feltételezett tettesek háza gyulladt ki, a távolabbi hozzátartozók otthonait pedig súlyosan megrongálták. A Hargita Népében megjelent (a HN információként szignózott, személynévvel nem jegyzett) cikk szerint a támadók rendszám nélküli autókon érkeztek, a nekünk nyilatkozó szemtanúk viszont azt mondták: jól azonosítható, rendszámtáblás gépkocsik is felbukkantak a tetthelyen.

A gyújtogatásban, illetve verekedésben résztvevők alaposan felkészültek a vendetta-szerű megtorlásra, és nem tartottak a lebukástól. Nem volt maszk a résztvevőkön, holott az időközben városi „látványossággá” váló verekedésnek számos szemtanúja volt.  Azokat a házakat, amelyeket megtámadtak (például az Alfalvi úton, a Gödrös utcában, a Kicsi Moszkvának nevezett városi negyedben) módszeresen rongálták. „Nagy kocsikkal jöttek a patrónok” – mesélte az egyik érintett: aki listát is átadott a támadók pontos nevével, személyazonosságával. Úgy tudja: helyi vállalkozók, illetve a helyi vállalkozók által felbujtott gyergyói lakosok vettek részt az ostromban. A tetthelyre platós terepjáróval szállítottak többkilós, téglányi, vagy tégláknál is nagyobb köveket az érkezők: egyértelműen nem az utcán heverő kavicsokkal verték be a házak ablakait. Szisztematikus támadásról beszélhetünk, szándékos károkozásról (Filip Gheorghe kérdésünkre megerősítette, a nyomozást ilyen jogcímen rendelték el). Nem csak az internetes lincselés szólt a „cigánypecsenye” felszolgálásról, gyilkosságra való felbujtásról. A helyszínen is elhangzottak ilyen jellegű fenyegetések. „Elvágjuk az apád torkát, és felakasztjuk a ház előtti szilvafára” – fenyegették meg a terepjárós támadók az egyik sértett öt éves lányát. A másik helyszínen arról számoltak be szemtanúk, hogy az ostromlott ház lakóit kihajtották az udvarra az elkövetők, a férfiakat letérdepeltették, a nőket és a gyerekeket pedig előttük fegyverként használt fahusángokkal verték. Volt, ahol a megtámadott ház hátsó szobáiba menekültek az áldozatok, miközben az épület frontjára záporoztak a kövek, nem tudták, fejükre gyújtják-e a házat a megtorlók.

Törött ablaküvegek emlékeztetnek a támadásra

 

Utcára lépni nem ajánlott

Az időközben interneten, körtelefonok és baráti értesítések révén helyszínre verbuvált közönség támogatta, lelkesítette a rongálókat, támadókat. Arra is volt azonban példa, hogy az ostrom alatt lévőket maguk a szomszédok védték meg, mint olyan cigányokat, akik „nem olyanok”, és „nem érdemlik meg a büntetést”. A támadások híre utcáról utcára terjedt Gyergyóban, így az előre figyelmeztetett érintettek már tudták, mire számíthatnak. Aki tudott, elmenekült, aki nem, az a helyszínen várt a sorára (a lopásban közvetlenül érintettek állítólag már a tűzeset előtti napon elhagyták a várost).

Hamar elterjedt az a hír is, hogy nem csak a lopás ügy miatt megtámadott családokra kerülhet sor, hanem kiterjed a város széli roma gettóra, a Téglagyárra is. Éjfél előtt azonban itt már megjelentek az időközben a megyeközpontból helyszínre vezényelt rendfenntartók, így az atrocitásoknak – négy óra elteltével – vége szakadt. A város nyugalma azonban nem állt helyre. Miközben egyre több elégedett hangú beszámoló látott napvilágot a közösségi oldalakon arról, hogy Gyergyószentmiklós köztereiről eltűntek a kéregetők, koldusok, a Téglagyár lakói, a péntek esti ostrom áldozatai is arról számoltak be: a fenyegetések április első napjaiban sem szűntek meg. Az érintettek házai előtt újra és újra megjelentek a támadáskor használtakhoz hasonló terepjárók. Nem történt direkt támadás, csak hosszan parkoltak a fenyegetett helyen olyan gépkocsik, amelyekhez hasonlókkal a helyszínre szállították a gyújtogatókat, illetve a köveket. A téglagyáriaknak pedig állítólag maguk a helyszínt biztosító csendőrök mondták: „jobb, ha nem mennek a városba, amíg egy kicsit nem nyugszanak le a kedélyek”. Többen még a legalapvetőbb élelmiszerekért sem hagyták el az otthonaikat: a megfélemlített romák barátságosabb, együttműködőbb szomszédjaikat kérték meg arra, hogy vásároljanak be nekik.

Ez a gyergyószentmiklósi gyújtogatás és rongálás első napjainak krónikája. A riport folytatásában a következőkre keressük a választ:

  • igaz-e az, hogy a székelyföldi kisvárosban paramilitáris rendfenntartó csoportok működnek, a „patrónok” vagy a köznyelv által „terepjárósoknak” nevezett különítmények pedig nem csak a helyi romákat, de a velük konfliktusban; érdekellentétben álló helyi magyarokat is rettegésben tartják.
  • igaz-e az, hogy erős Gyergyószentmiklóson a szélsőjobboldali jelenlét, támogatottság, a konfliktuskeltés és agresszió mögött politikai érdek áll;
  • mi az oka annak, hogy a helyszínen jelen lévő sajtó nem rögzítette a tényfeltárást, bűnüldözést segítő dokumentumokat, hogy nem készült egyetlen bizonyíték értékű fotó, felvétel sem az eseményekről;
  • kitérünk a közbiztonságot érintő szabálysértésekre, bűncselekményekre. Azokra az esetekre, amelyekre a helyi lakosság gyakorta hivatkozik.
  • arra, hogy milyen prevenciós munkát végzett, illetve végez a helyi önkormányzat, más illetékes hatóságok;
  • a helyi roma közösség életkörülményeire, a helyi roma-magyar kapcsolatok történetére;
  • figyelemmel kísérjük a márciusi atrocitásokat követő preventív, konfliktuskezelő, programokat, kezdeményezéseket.

 

(Folytatjuk)



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!