Helló csöcsi! Genderoktatást a hazai közoktatásban?

2017. 08. 23. 21:40

Csendes, polgári beszélgetés zajlott a Vásárhelyi Forgatagon a családon belüli erőszakról. Több gyilkosság és verés helyszíne a város, szó szerint vérre megy itt a játék. Parászka Boróka beszámolója.

 

A mikrofonnál Rákóczi Kinga moderátor, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa a Nők Elleni Erőszak Elleni Mozgalom (NEEEM) rendezvényén

 

Szőlőszemeket egyenként vizslató idős nő magyarul magyaráz, ujjával hadonászva a marosvásárhelyi bevásárlóközpontban: azt, ne azt, te idióta, nem látod, hogy mire mutatok? Hogy lehetsz ennyire szerencsétlen, te balfasz? Éretlen, hányszor kell magyarázzam neked? Nem látsz a szemedtől? Az életben semmit, de semmit nem tudtál megcsinálni! Na, menj arrébb. Mozogj már, mire várjak? Egy kolonc vagy a nyakamon!” – lélegzetet sem vesz, úgy záporoznak a mondatok a körülötte szorgoskodó hajlott hátú férfira. A társ türelmesen és belátóan válaszolgat. „Jaj, tényleg éretlen, csak most vettem észre! Hogy neked milyen jó szemed van! Én ezt biztos nem tudnám így kiválogatni. Mozgok már, mozgok, csak tudod, ezekkel a rossz lábakkal, nehéz. Mire jó egy ilyen ember? Semmire se” – mondja halkan, nehéz eldönteni, hogy a vége kinek szól, a rendületlenül dirigáló asszonynak, vagy inkább magának.

Két sarokkal arrébb, a Tudor negyedi parkolóban egy autó akadályozza a forgalmat. Tulajdonosa ferdén parkolt, unt becentizni a járművel az üres parkolóhelyre, így a kocsi fele kilóg a forgalmas útra, csak akkor lehet elmenni mellette, ha a másik sávra is kisorol az ott elhaladó. A gépkocsi hátsó ablakán matrica virít, az előzőknek van idejük alaposan szemügyre venni. „A nők tetszenek, de a kocsikat szeretjük” – hirdeti magát a marosvásárhelyi Vag Club  (am. Volkswagen rajongói klub) a „Hello Titty” logóval (fordítsuk úgy: helló csöcsi). Van még egy talányos „kívánság” is az előbbiek mellett: „A szukák legyenek olyanok: miiiint…” A lecsukott csomagtartóból egy kéz lóg ki. Közel kell menni, hogy jól látsszék: egy műanyag kezet applikáltak az autóra, nem egy hulla végtagja lóg ki.

Az autós, aki viccesnek gondolta magát    A szerző felvételei

 

Már a Bolyai téren tartunk, amikor fiatal román házaspár jön szembe. A nő elől babahordozóban párhónapos csecsemőt visz. Hátán teli hátizsák. A férfinál nincs semmi, csak egy focilabda. Menet közben ütögeti vele a nő fejét, és nevetve magyaráz valamit. A nő nem nevet, próbál kitérni a labda elől, nem tud: ügyetlenül rángatja ide-oda a fejét. Végül hangosan felcsattan. „Hagyd már abba! Hagyd már végre abba! És ha hozzám beszélsz, akkor nézz a szemembe, mert egy emberhez beszélsz, nem a fallal”. A férfi nem reagál, tovább pattogattatja a labdát, még hangosabban nevet: ezt a meccset is ő nyeri.

Ezen a három jeleneten kellett átverekednem magam, hogy eljussak a Vásárhelyi Forgatag programsorozatában meghirdetett, nők elleni erőszak megfékezéséről szóló beszélgetésre. Nem véletlen egybeesés, hogy ilyen, egymást zaklató, megszégyenítő házaspárokkal, családokkal találkozom. Néhány kilométerre onnan, ahol a műkéz lógott ki a személygépkocsiból, néhány hónapja gyilkosság történt. Egy fiatal orvosnőt ölt meg egy, a hatóságok számára ismert, nyilvántartott erőszaktevő. Az áldozatot ugyanabban a bevásárlóközpontban látták utoljára, ahol most az idős házaspárral találkoztam. A mobiltelefonját pedig a marosvásárhelyiek által kedvelt pihenőövezet közelében mérték be a hatóságok. 

Néhány héttel ez után a gyilkosság után vadászpuskával ölte meg élettársát, egy 28 éves nőt egy férfi. Az eset több szemtanú előtt, egy Egyesülés negyedbeli bárban történt. A Kövesdombon úgy verte meg, és szúrta le volt élettársát egy férfi, hogy ellene távolságtartási határozat volt érvényben, és hasonló támadások miatt már többször eljártak ellene a hatóságok. Hosszan-hosszan sorolhatóak az ilyen esetek. Sajnos, Marosvásárhely nem különleges térség, csak az történik itt, ami általában az országban. Mindennapos és elterjedt a nők elleni, illetve a családon belüli erőszak. 

Ezért is volt fontos, hogy a szokásos fesztiválprogramok mellett a Vásárhelyi Forgatag programjában helyet kapott a Nők Elleni Erőszak Elleni Mozgalom (NEEEM) kampánya, amelyet az RMDSZ tavasszal indított (illetve amelyhez idén tavasszal csatlakozott). Sajnos, vagy várható módon: csak akkora volt az érdeklődés, amekkora az ilyen, társadalmilag érzékeny események iránt lenni szokott.

Szűk tucatnyi érdeklődő jött el: mind nők. A Marosvásárhelyi Rádió munkatársa rádiós példabeszéddel indított. „Magánügy – elevenítette fel Rákóczi Kinga a beszédtechnikai szakmai tanácsot –, hogy veszünk levegőt, kivéve ha hagyják, és nem akadályozza meg valaki, hogy levegőt vegyünk. Egy férfi meghívott volt jelen: Cosma István pszichológus, aki kollégájával, Becsky Borbálával beszélt arról, elérhető-e a mentalitásváltás például a családon belüli erőszakról szóló iskolai programokkal, felvilágosítással. Szándék, igény, akarat van rá: felmerült, hogy az általános kerettanterv része lehetne ez a típusú oktatás. „Van ez a dolog, a genderstudies – mondta Csép Éva Andra, az RMDSZ képviselője – kissé bizonytalanul – amit nehéz meghatározni, de ami mégiscsak arról szólna, hogy vannak férfiak, és nők, és hogyan viselkednek egymással, hogy viszonyulnak egymáshoz.” Hogy ennek a tantervbővítésnek, iskolai felkészítésnek mi a módja, és valóban része lehet-e a hazai közoktatásnak a „genterstudies” (ahogy a politikus fogalmazott), az a további egyeztetéseken, szakmai vitákon múlik.

Több alternatíva is körvonalazódik, például az, hogy a jövőben – ha erről döntés születik – iskolák külön szerződést köthetnek a családon belüli erőszak megfékezésével, illetve felszámolásával foglalkozó szervezetekkel, szakemberekkel. Bár fontos a prevenció, illetve a trauma kezelés – mondták el a jelen lévő pszichológusok, most a kampány csak menekültútvonalat keres és mutat a nőknek. Arról szól, hova, hogyan menekülhetnek a bajba jutottak (a szórólapon többek között arról is tájékoztat a nőszervezet, mi legyen a bármikor igénybe vehető „válságcsomagban”. Videóüzenetek, közönségtalálkozók, facebook-posztok, különböző nyilvános akciók célozzák az érintetteket, veszélyeztetteket.

Rákóczi Kinga, Csép Andrea, Becsky Borbála, Cosma István a Teleki Téka udvarán

 

Becsky Borbála hangsúlyozza: az igazán hátrányos területeken, veszélyeztett helyzetben élőkhöz gyakran alapvető információk sem jutnak el, nincs mód a segítségkérésre, segítségnyújtásra sem. Ebből a szempontból valóban nyújt némi esélyt ez a kampány. Ahogy előrelépést jelenthet a távoltartásra vonatkozó, az RMDSZ által benyújtott szigorító törvényrendelet (ennek értelmében sürgősségi eljárás révén azonnal eltávolítható a bántalmazó, nincs a korábbi 72 órás „türelmi” idő), vagy az, hogy csökkennek, illetve eltűnnek a bántalmazást feltáró eljárások során alkalmazott eljárási díjak (például az orvosi látlelet esetén). Azt azonban, hogy mikor lesz bárki számára elérhető védelmi háló, védett házakkal, speciálisan képzett szakemberekkel, szociális munkásokkal még nem tudni.

A Vásárhelyi Forgatagon még azt sem sikerült elérni, hogy az egyébként nyilvánosságot kedvelő politikus férfiak, az RMDSZ, illetve az Erdélyi Magyar Néppárt más eseményeken sokat szereplő tagjai megjelenjenek. Nők egymás közt beszéltek arról, ami nem csupán női dráma, tragédia, és nem is pusztán a nők felelőssége. A beszélgetés zárásaként, „utolsó” üzenetként a politikus arra kérte támogatóit: legalább az erőszak elleni kampány videóit osszák tovább. Becsky Borbála és Cosma István pedig arra emlékeztetett: sok formája van az erőszaknak a fizikai bántalmazástól a lelki nyomásgyakorláson át az elhanyagolásig, jó lenne tudatában lenni ennek.

Szavaik nyilván nem jutottak túl a rendezvénynek otthont adó Teleki Téka falain. Mert rögtön a Hosszú utcai kereszteződésben már messzire harsogott egy úrvezető dühe: „Hogy dögölnél meg, te tehén!” – rázta az öklét a mellette haladó női sofőrre, aki nem húzott elég fürgén félre ahhoz, hogy szabad utat engedjen az egyébként szabálytalanul előzőnek.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!