Két fontos előadás a váradi fesztiválon

2017. 04. 08. 22:27

A színház és a néző kerül a középpontba az idén a váradi HolnapUtán fesztiválnak. A Szigligeti Színház ötödik alkalommal rendezi meg a tavaszi seregszemlét, amolyan kis jubileum ez, s úgy tűnik, a fesztivál elnyerte végső formáját. A nevéhez illően fiatal alkotók és színházi csemegék érkeztek Nagyváradra, hogy ünnepeljék a színházat és a közönséget. Simon Judit írása.

 

A Homemade-ben kirajzolódott kép drámai, még akkor is, ha az előadásban a humor is megjelenik

 

Erősen kezdett és még erősebben folytatódott a HolnapUtán Fesztivál első napja. A Kolozsvári Állami Magyar Színház rég nem jár Nagyváradon. A seregszemlére izgalmas előadással érkeztek, dokudrámát mutattak be, melyben kvázi tabutémát járnak körül. A Homemade – a Szüleink – projekt előadása lényegében kollektív alkotás, hetven 12-19 közötti gyermekkel, valamint szülőkkel készítettek mélyinterjút. A kérdéseket pszichológusokkal, szociológusokkal dolgoztatták ki és értékelték. Ezekből az interjúkból írták meg a szövegeket a dramaturgok és a színészek. Nagyszerű, erős színpadi jelenlétre képes művészek vállalkoztak arra, hogy előadják az etűdöket, melyek egymás mellé rakva drámai képet mutatnak a hagyományos családról és művészi élményt a nézőknek, akik szó szerint résztvevői az előadásnak.

A bábszínház színpadán asztalok, székek, tűzhely, melyen hatalmas fazékban készül az ennivaló. Hagymaszag lengi be a színpadot és a nézőteret, hagymaszagúak az otthonok, egész kis belterjes világunk. (A kolozsvári előadáson a közönséget meg is vendégelik az előadás alatt készült étellel, Váradon ez elmaradt, mert mindenki rohant át a nagyszínházba a következő előadásra.)

Az ételt mindig az asszonyok kavargatják, egyetlen férfi sem közelít a lábashoz, a háztartás a nő dolga. Gyerekek mesélnek szülőkről és szülők gyerekeikről, megjelennek az apa- és anyaszerepek a családban és közvetve a társadalomban. A kirajzolódott kép drámai, még akkor is, ha az előadásban a humor is megjelenik. Ám ez utóbbi is mintha keserűbb lenne, mint amilyent elvárnánk gyerekek, fiatalok részéről. A drámaiságot növeli a közös játék, melynek meglepetéserejét kár lenne elrontani a leírással. Annak a spontaneitásban rejlik az ereje, amint a napi aktualitásra reflektáló improvizáció. Az előadás egy része ugyanis nyitott, mindig a nap legégetőbb kérdéséről szól a játék. A nagyváradi előadás a kék bálna nevű internetes jelenség hatásait tárgyalta.

A társas magány gyakoribb, mint az együttlét meghittsége. Kollektív alkotás

 

Fájdalmas felismeri a hagyományos családban a hagyományos szerepek, nevelési módszerek okozta feszültségeket, szorongásokat, melyeket nem vesznek észre, nem kívánnak észrevenni, vagy egyszerűen nem értenek a szűkebb vagy tágabb környezetben. A családban nem figyelnek egymásra és a gyermekükre a szülők, a társas magány gyakoribb, mint az együttlét meghittsége. Az apák durvák, az anyák elgyötörtek, a gyerekek elhagyatottnak, a fiatalok mellőzve érzik magukat. Az elvárások, a megfelelési kényszerek, a bezárkózás a jellemző. A 21. században sem szűnt meg a patriarchia a családban, a szerepek nem változtak, a verbális agresszió szinte természetes. A ki- és megbeszélés szinte teljesen hiányzik. Elmaradnak azok az apró gesztusok, melyek a meglévő szeretetet jelzik. A szeretet ugyanis létezik a családokban, csak éppen nincs idő vagy bátorság megélni, örülni neki. Bántják egymást, és mintha észre sem vennék, hogy fájdalmat okoznak. A szülők képtelenek megérteni a gyermekeiket, utóbbiak pedig a fiatalság kegyetlenségével reagálnak. Mintha mindenki megkövesedett volna a maga szerepében, mintha mindenki attól rettegne, nehogy gyengének mutatkozzon. S a gyengeségtől való félelem elpusztítja a gyengédséget. Ott lebegnek a soha fel nem tett és soha meg nem válaszolt kérdések.

És marad az örökös hagymaszag, az örökös fáradtság, fásultság a boldogtalanság.

Az előadást a színészi játék teszi hitelessé, és a rendezői munka hiányosságai ellenére olyan mélységekre jut el, amely megrázó és gyönyörködtető.  Albert Csilla, Balogh Dorottya, Dimény Áron, Kali Andrea, Kántor Melinda, Kicsid Gizella, Laczó Júlia, Marosán Csaba, Molnár Rudolf, Szucher Ágnes valódi színházi pillanatokat teremtenek, melyek a legbensőbb ént érintik meg. Játékuk nyomán vélhetőn azokban a családokban, melyeknek legalább egy tagja látta az előadást, ha nem is történik gyökeres változás, de legalább megszültnek a fontos kérdések, és talán válaszok is elhangzanak.

Az előadás további alkotói:  Vargyas Márta rendező, Biró Réka, Deák Katalin dramaturgok, munkatársaik: Bogya Tímea Éva, György Emese, Sorbán Csenge, Szabó Hanga, Veres Kincső színháztudomány szakos hallgatók, továbbá Deme Ilona pszichológus, családterapeuta, Dávid-Kacsó Ágnes pszichológus), és Balázs Nóra projektmenedzser.

Jelenet a temesváriak előadásából

 

Az első nap Radu Afrim nagyszerű előadásával folytatódott. A Temesvári Csiky Gergely Színház produkciójáról korábban bővebben beszámoltunk. Ezért most csak annyit jegyeznénk meg, hogy az előadás semmit sem vesztett erejéből, mi több feszesebb, egységesebb lett, megérdemelten ünnepelte a váradi közönség is. A néző élete és halála  felszínes és ártatlan történekben elmesélve, amint a kolozsváriak Homemade előadása szembesítésre késztet önmagunkkal.

A temesvári előadás kritikája itt olvasható.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!