Román gazdaság: óvatos pesszimizmus
2018. 05. 24. 11:44Magas infláció, szerény növekedési adat, egymásra mutogató politika, a magánnyugdíj-pénztári betétek felé kacsingató kormány, változó közbeszerzési törvény. A román gazdaság aktuális ügyeiről Lakatos Pétert, a Számvevőszék tanácsosát kérdezte Szűcs László.
Lakatos Péter korábbi parlamenti képviselő, a Számvevőszék tanácsosa
Aggasztóan magas inflációs adat jelent meg, az első negyedévben öt százalékot meghaladó volt a romániai pénzromlás mértéke. Mire lehet ebből a számból következtetni?
Annyira hozzászokott a romániai közvélemény 2015-16-ban a fejlett nyugat-európai országokéhoz hasonló nulla százalék körüli éves inflációhoz, hogy idegesen reagált arra a hírre, mely szerint 2018 első négy hónapjában az Európai Unióban Romániában a legnagyobb ez a mutató, 5,2 százalék. Arra már kevesen emlékeznek, amikor a kilencvenes években két-, illetve háromjegyű is volt ez a szám. Emlékeztetőül még egy adat: 2017-ben az éves infláció szintje 3,7 százalék volt. Mi is történt? Egyesek szerint a fizetések növekedését beárazták a gyártók és a kereskedők, s megemelték az árakat. Ez esetleg 2017-re lehet igaz, de ott is csak részben. Máshol kell keresni az okokat. Nézzük az adatokat, mert a számok beszédesek. Tehát az infláció az év első négy hónapjában 3,3 százalékról 5,2 százalékra nőtt, a különbség 1,9 százalék. Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint ebből 0,48 százalékot tett ki a gáz, az áram, illetve a vezetékes ivóvíz árának növekedése, 0,31 százalékot az üzemanyagárak, 0,15 a cigaretta, míg 0,24 százalék a zöldség- és gyümölcsárak növekedéséből adódik. Ezeknél az adatoknál egyaránt vannak külföldi hatások, belföldi okok.
Az okok mellett felelősöket is meg lehet nevezni?
Az ellenzék a kormányra, a kormány pedig a nemzeti bankra hárítja a felelősséget. De mielőtt felelősökről beszélnénk, nézzük, mi a helyzet az Európai Unióban az inflációval kapcsolatban. Azt látjuk, hogy a fejlett európai gazdaságokban az infláció ma is mérsékelt, Közép-Kelet-Európában viszont másutt is kezd növekedni. A Nemzetközi Valutaalap a fejlett európai gazdaságokban 1,7 százalékos pénzromlást vár az idén, míg az úgynevezett feltörekvő gazdaságokban átlagosan 5,3 százalék lehet a pénzromlás éves mértéke. A tankönyv szerinti megoldás: ahol az infláció nyomott, a monetáris politikának továbbra is támogatónak kell maradnia, hogy biztosítsa az inflációs célok megközelítését. Ahol viszont a pénzromlás üteme már elérte a jegybanki célt, a monetáris politikának folyamatosan normalizálódni kellene. Az inflációt a vércukorszinthez hasonlítanám, ott is létezik egy optimális sáv az egészséges embereknél, ettől eltérve akkor is baj van, ha túl magas, akkor is, ha alacsony.
Mit mond a helyzetért a kormány által felelősnek tartott jegybank?
A Román Nemzeti Bank azt hangoztatja, hogy lehetőségei korlátozottak az euró-lej árfolyam kordában tartására. Mugur Isărescu, a világ legrégebben tisztségben lévő jegybankelnöke az infláció növekedését a munkaerőpiacon kialakult feszültségek által generált bérnövekedések számlájára írja. A hitelt felvevő emberek viszont az ő számlájára a bankközi lejhitelek háromhavi átlagkamatának (ROBOR) jelentős emelkedését. Abban a többség egyetért, hogy szükség van költségvetési kiigazításra, a kormányzás hatékonyságának a növelése érdekében. A gazdaság eddigi, uniós szinten is kiugró teljesítménye hátterében főleg az erős fogyasztás áll, amelyet a jelentős bérnövekedések hajtottak.
Aprópénzek egytől ötven banisig. Veszélyben az idei, 5,5 százalékos romániai növekedési cél
Ugyancsak a napokban közölték az első negyedéves növekedési adatokat, ez sem túl biztató.
A román gazdaság fejlődési üteme az első negyedévben csak 4 százalék volt, ami ugyanannyi, mint 2017 utolsó negyedévében, de elmarad a tavalyi első negyedévben mért 6,7 százaléktól. Ezzel veszélybe került az idei évre vonatkozó 5,5 százalékos növekedési cél. Ennek a fő oka, hogy a 3 százalékos költségvetési hiánycél teljesítése érdekében elmaradtak nagy – uniós forrásokra alapuló – közberuházások.
A takaréklángon működő gazdaság nem képes 4 százaléknál nagyobb növekedésre, még jó, ha ezt tartani tudja.
Érzi ezt a kormány is, ezért megkésve, de talán még nem túl későn egymilliárd eurós támogatási projektet hirdetett a tízmillió euró feletti külföldi beruházások és az export növelésének a támogatására. Ugyancsak kilátásba helyezte a közbeszerzési törvény egyszerűsítését, valamint a kis- és közepes vállalkozások fokozottabb támogatását. A puding próbája ebben az esetben is az evés lesz.
A közbeszerzési törvény egyszerűsített változatát hamarosan megismerhetjük. Mire lehet számítani?
A sürgősségi törvényrendelet már ezen a héten megjelenik, a végrehajtási utasításokat a jövő héten hozzák nyilvánosságra. Amire számíthatunk, az az eljárások határidejének a csökkenése, kiküszöbölnek bizonyos közbeeső lépéseket, továbbá
a közbeszerzési eljárások eredményét megfellebbezők számára meghatároznak egy befizetendő garanciaösszeget, a közbeszerzés értékének 1-2 százalékát, maximált felső összeghatárral.
A rendelet gyorsabb ügyintézést helyez kilátásba mind az elbírálások, mind a fellebbezések esetében.
Egy múlt heti bukaresti tanácskozáson a Pénzügyi Elemzők Romániai Egyesületének elnöke úgy fogalmazott: akkora az államháztartási hiány, hogy elkerülhetetlen az adóemelés. Mi az az adónem, aminek emelése reális?
A gazdasági elemzők általában a leginkább logikus lépést választják, ám nem számolnak soha a politikával. Ez történt 2017-ben is, ahhoz, hogy a választási ígéretekben szereplő béremeléseket és a hiánycélt is tartani tudják, nem adót emeltek, a gazdaságot sem tudták olyan mértékben kifehéríteni, ahogy remélték, az áfa-visszaigénylések esetében az ellenőrzés nem volt kellőképpen hatékony, ezért a beruházásokból vágtak le, hogy a hiánycélt tartani tudják. Mivel jövőre lesz két választás, kötve hiszem, hogy a koalíció új adónemet vezetne be, netán jelenlegi adónem mértékén emelne.
A növekedési, illetve inflációs adatok alapján mennyire lehet reális képet festeni az adott ország gazdaságának valódi helyzetéről?
Ezekből az adatokból úgy lehet reális következtetést levonni, ha összességében nézzük a dolgokat, és megfelelő adatokat veszünk figyelembe. Nem mindegy az például, hogy az ipari megrendelések miként alakultak az első negyedévben. Románia esetében a kormány azzal büszkélkedhet, hogy az idei első negyedévben az ipari megrendelések növekedésének üteme 15,2 százalék volt, két évvel korábban csak 4,1 százalék. Ha viszont a kiadott építkezési engedélyek számát nézzük, ez növekvő tendenciát mutatott 2017 utolsó negyedévéig, ám amikor a ROBOR megugrott, a lakásépítésre felvett hitelek is csökkentek. Több adatot kell figyelembe venni a pontos helyzetértékeléshez. Persze tudjuk, az ellenzék mindig a félig telt pohár üres részét, a kormány pedig a megtelt felét látja, és ezzel jól elvannak egymással. A nagy gondot a fizetési mérleg hiánya jelenti – mondja az ellenzék. A kormány erre azzal replikázhat – 2016-ban az import növekedése 7,2 százalék volt, az exporté 3,6 százalék. Az idei első negyedévben az import növekedése ugyan elérte a 10,8 százalékot, de az export is bővült 9,8 százalékkal. Tehát a tendencia javuló. Mind a két állítás igaz. Vannak pozitív és negatív jelek, korrekt módon kell értékelni ezeket.
Ezekben a folyamatokban milyen szerepet játszanak a külső hatások?
Ha a német gazdaság tüsszent, akkor a román vagy a magyar gazdaságon tüdőgyulladást diagnosztizálnak.
Ez fordítva is igaz? Nem arra gondolok, hogy mi lesz szegény németekkel, ha a román gazdaság tüsszent, hanem ha jók a német kilátások, akkor annak…
…húzó hatása van a feltörekvő európai gazdaságokra, különösen ott, ahol jelentős értékű a német cégek beruházása. Igaz, hiába a beruházás, ha nem találsz hozzá helyben elegendő számú szakképzett munkaerőt.
Konstanca megyében és Bukarestben már az is szóba került, hogy kínai vendégmunkásokat alkalmaznak.
Beszéltem a napokban a vállalkozók szövetségének egyik vezetőjével, aki szerint kifizetődő lenne kínai vagy más vendégmunkások alkalmazása. De miközben a fővárosban gyakorlatilag nincs munkanélküliség, olyan megyékben, mint Vaslui, Teleorman, nagyon sok a munkanélküli, viszont fejletlen az infrastruktúra. Egy multi nem megy oda, ahol baj van az infrastruktúrával s képzetlen a munkaerő. A Székelyföld ezeknél a megyéknél már jobban áll, de versenyképesség tekintetében továbbra is a főváros környéke, illetve Kolozsvár, Szeben, Temesvár, Nagyvárad térsége vezet.
Ismét cáfolta a kormány, hogy felfüggesztené júliustól a magánnyugdíj-pénztárakba történő befizetéseket, de látható, hogy foglalkoztatja a téma. Mire számíthatunk? Még két cáfolat és meglépik?
A jó példa ragadós, ez igaz a rosszra is, 2010 után a magyar és a lengyel kormány is meghozta ezt a döntést. Nálunk ez nehezebben menne, hisz a PSD számára – kétharmados parlamenti többség hiányában – kivitelezhetetlen a terv, ráadásul a koalíciós partner, az ALDE sem támogatja, az RMDSZ pedig hallgat a témában. Legfeljebb valamiféle ideiglenes, meghatározott időre szóló felfüggesztést tudok elképzelni, de egy ilyet sem tudna könnyen átvinni a kabinet.
Ossza meg másokkal is!
Tweet
Szóljon hozzá!
