Erdélyi Riport » Helyzetkép » 3. oldal

Békeremény napló 2.

Úgy tűnik, amikor baj van, naplót írok. Megosztottam a gondolataimat a járvány idején, megosztom most is, amikor a szomszédban háború van. Most sem ásom bele magam a politikába, nem közlök számokat, sem elemzéseket. A napjaimról mesélek, a történésekről, apró örömökről, amikkel igyekszem eloszlatni a félelmeimet. Remélem, rövid lesz ez a sorozat. Simon Judit békeremény naplójának második bejegyzése.


TOVÁBB

A háború tavaszi szele

A mellettem várakozó ukrajnai gépkocsi hátsó ablakán vastag porréteg rakódott le, hosszú utat tehettek meg, s nem mindig a legjobb utakon. Valaki az ujjával azt írta bele a porba: Stop war Ukraine! Szűcs László jegyzete.


TOVÁBB

Három nap a háború kapcsán

„Itt vagyunk éppen két tűz között. Kelet és Nyugat határán. Egyénileg lehet profilképes kereteket tenni-venni. Ha ez megnyugtatja lelkiismeretüket, ha úgy érzik, ők evvel tettek valamit a jóért, akkor ezzel nincs baj. De városvezetők, közösséget irányítók ne csináljanak belőlünk célpontot: sem egyik, sem másik oldalra! Mert nekik nem ez a feladatuk. A könnyes szemű meghatódottságukat nem bánnám, ha valamilyen épkézláb stratégiává alakítanák a mi lesz, ha mégis eshetősége mentén.” Magyari Sára írása.


TOVÁBB

Amikor a dolgok összeérnek

Aradi nagymamámtól azt tanultam: a fontos dolgokat félhangosan kell elmondani szeretteink hantjánál. Nem fontos, hogy a kutatói agyam erről mit gondol. Mert ilyenkor az érzés a fontos. A megélés. Magyari Sára írása.


TOVÁBB

Torta az úton

Magyari Sára karácsonyi jegyezte.


TOVÁBB

Ciuca fogta patthelyzet

Lesz vagy nem lesz – ez itt a kérdés. Pontosabban megint itt ez a kérdés. Persze, a bukaresti kabinetről van szó, amelynek tagjai, sőt vezetője mifelénk sűrűn változik. Ez a demokrácia, semmi, de főleg senki nincs bebetonozva. Akár szórakoztató is lehetne, ha éppen nem világjárvány és hazai infláció tombolna. Ilyenkor viszont idegesítő, hogy akik azért kapják a fizetést, hogy az országot adminisztrálják, lényegében saját hatalmi harcaikkal vannak elfoglalva. Simon Judit jegyzete.


TOVÁBB

Bukaresti kormányváró

Varázsgömb kellene ide, kérem, hogy megjósolható legyen, mikor lesz teljes jogkörű kormánya Romániának, és ki vezeti azt. Pillanatnyilag mindenki mást akar, pontosan nem tudni, hogy mit, de azt nagyon. Az államfőnek talán van elképzelése a megoldásról, de az sem biztos. Simon Judit jegyzete.


TOVÁBB

Váradtól Váradig a szatíra útján 33.

Úgy tartja a mondás, hogy a világ két táborra oszlik, váradiakra és nem váradiakra, ráadásul a váradiak szerint ők vannak többen. Kiskamaszként mentem el a szüleimmel, hosszú utat tettem meg, orvos vagyok, néhány éve írni kezdtem. Várad szellemisége, könnyedsége sok évtized után is él bennem. Talán akkori környezetem, talán a város sajátos humora, a bohém szecesszió fordított a szatíra felé. Svájcban élek, német nyelven írok, németül gondolkodom, de régi vágyam anyanyelvemen közölni, mert Váradot igazán megérteni csak magyarul lehet. Többé-kevésbé rendszeresen, folytatásokban jelentkezem életem néha igaz, néha majdnem igaz történeteivel. A humort hívom segítségül, hogy elkísérjen időben és térben Váradtól Váradig. Bíró Péter sorozatának harmincharmadik, befejező része.


TOVÁBB

Váradtól Váradig a szatíra útján 32.

Úgy tartja a mondás, hogy a világ két táborra oszlik, váradiakra és nem váradiakra, de a váradiak vannak többen. Kiskamaszként mentem el a szüleimmel, hosszú utat tettem meg, orvos vagyok, néhány éve írni kezdtem. Várad szellemisége, könnyedsége sok évtized után is él bennem. Talán akkori környezetem, talán a város sajátos humora, a bohém szecesszió fordított a szatíra felé. Svájcban élek, német nyelven írok, németül gondolkodom, de régi vágyam anyanyelvemen közölni, mert Váradot igazán megérteni csak magyarul lehet. Többé-kevésbé rendszeresen, folytatásokban jelentkezem életem néha igaz, néha majdnem igaz történeteivel. A humort hívom segítségül, hogy elkísérjen időben és térben Váradtól Váradig. Bíró Péter sorozatának harminckettedik része.


TOVÁBB

Váradtól Váradig a szatíra útján 31.

Úgy tartja a mondás, hogy a világ két táborra oszlik, váradiakra és nem váradiakra, de a váradiak vannak többen. Kiskamaszként mentem el a szüleimmel, hosszú utat tettem meg, orvos vagyok, néhány éve írni kezdtem. Várad szellemisége, könnyedsége sok évtized után is él bennem. Talán akkori környezetem, talán a város sajátos humora, a bohém szecesszió fordított a szatíra felé. Svájcban élek, német nyelven írok, németül gondolkodom, de régi vágyam anyanyelvemen közölni, mert Váradot igazán megérteni csak magyarul lehet. Többé-kevésbé rendszeresen, folytatásokban jelentkezem életem néha igaz, néha majdnem igaz történeteivel. A humort hívom segítségül, hogy elkísérjen időben és térben Váradtól Váradig. ró Péter sorozatának harmincegyedik része.


TOVÁBB