Erdélyi Riport » Többszemközt » 4. oldal
Elszakadtakból politikai közösség
Az erdélyi magyarság két világháború közötti történetét felidéző beszélgetésük második részében Szilágyi Aladár egyebek közt a különleges zónákról, a Katolikus Státusról, a Népszövetség szerepéről, illetve a felélénkült sajtóéletről kérdezte dr. Bárdi Nándor történészt, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársát.
TOVÁBB
Kiáltó szavak, pártok, paktumok
Az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa, dr. Bárdi Nándor, előadói körútja alkalmával Szilágyi Aladár kérdéseire válaszolva vázolta fel az erdélyi magyarság két világháború közötti politikai helyzetét, a Trianon után kialakult kisebbségi magyar közösségek történetének fontosabb fázisait.
TOVÁBB
„Szentül hiszem, hogy nekünk volt igazunk”
„Nagy gond a magyar társadalommal, hogy mindenki azt a hírt fogadja el, ami az ő világnézetébe passzol. Nem olvas más újságot, nem hallgat más rádiót, nem néz más tévét, mint ami a kedvence. Ezzel pedig saját magát fosztja meg az árnyaltabb képek és információk beszerzésétől. A gondolkodás lehetőségétől.” Tóth Istvánnal, a megszűnt Lánchíd Rádió munkatársával Csiki Zsuzsanna beszélgetett.
TOVÁBB
1918-1920: Az impériumváltás stációi 2.
Dr. Fodor János, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanársegédje volt Az erdélyi magyarság 100 éve tematikájú történeti sorozat első előadója. A Szacsvay Akadémia évadnyitó rendezvényének vendégével Szilágyi Aladár beszélgetett a nagy háború vége és a Trianoni békediktátum közötti időkről.
TOVÁBB
1918-1920: Az impériumváltás stációi
Dr. Fodor János, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanársegédje volt Az erdélyi magyarság 100 éve tematikájú történeti sorozat első előadója. A Szacsvay Akadémia évadnyitó rendezvényének vendégével Szilágyi Aladár beszélgetett a nagy háború vége és a Trianoni békediktátum közötti időkről.
TOVÁBB
Jáván vannak erdélyi tájak
Február végén járt Nagyváradon a Törzsasztal-est vendégeként Bartis Attila író, fotográfus. Marosvásárhelyen született, a nyolcvanas évek óta él Magyarországon, illetve az utóbbi években részben az Indonéziához tartozó Jáván, időnként a gyergyószárhegyi nagyszülői házban. Ismertebb regényei, – A nyugalom, A vége – számos fordításban megjelentek, köztük románul is. Szűcs László interjúja.
TOVÁBB
Grecsó Krisztián: Az olvasó elvárja és szereti az írói hitelt
Grecsó Krisztiánnal készített interjúja második részében Szilágyi Aladár a Harminc év napsütés című kötetéről, illetve a mostohán kezelt műfajról, a tárcanovelláról kérdezte az írót.
TOVÁBB
„Nagy bajban lennék, ha nem toltam volna ki magammal”
„Az első könyveimben még nagy, mágikus őrületekbe gabalyodtam. Ha akkor valaki nekem azt jósolja, hogy ezt fogom szeretni, ezt a mikrorealista világot, nagyon elcsodálkoztam volna” – mondja Grecsó Krisztián író, a váradi Törzsasztal legutóbbi vendége, akit az est előtt készített interjúban Szilágyi Aladár elsősorban a Jelmezbál című kötetéről faggatott.
TOVÁBB
A szügyhámtól a kocsiig
A Kárpát-medence járműhistóriájába vezet be Dr. Paládi-Kovács Attila, a Néprajzi Intézet nyugalmazott igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Szilágyi Aladár interjújában.
TOVÁBB
Ráolvasták az életüket a verseimre
Peer Krisztián költővel folytatott beszélgetése második részében Szilágyi Aladár a 42 című, nyolc hónap alatt a harmadik kiadást megért kötet hatásairól faggatja a szerzőt, majd szóba kerül a másfél évtizeddel korábbi költői elhallgatás, valamint a színház világában szerzett tapasztalatok.
TOVÁBB
